Almásy-Kastély – Gyula

A kastély a XIX. század végén került az Almásy család tulajdonába került a Wenckheim családtól. A kastély terveit Id. Czigler Antal építész készítette, akit Wenckheim Ferenc hívott a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva Czigler, mint urasági építőmester 60 éven át állott a Wenckheim család szolgálatában. A kastély Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család kezébe. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették. Érdekesség, hogy az épületben három alkalommal járt uralkodó; 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), 1857-ben Ferenc József császár feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban ugyan ő egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban. Ez az első magyarországi kastély, amelyben már 1746-ban színdarabot mutattak be. Himnuszunk zeneszerzőjének nagyapja kulturális udvarmesterként élt a falai között – s maga Erkel Ferenc is gyakran megfordult itt. Munkácsy Mihály a gyulai kastélyban kezdett ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt. A kastélyban található kiállítás a történelem számára szinte láthatatlan személyzetről, a cselédek mindennapjairól mesél.