Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár

1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME elődintézményének, a József Ipartanodának, ezen időpontot tekintik a könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt.

A Pecz Samu által tervezett épület maga eklektikus stílusú, román és gótikus elemekkel, megjelenése azonban leginkább egy szakrális épületre emlékeztet. A Központi épülettel a szintén Pecz által tervezett Sóhajok Hídja köti össze, felette a magasföldszinten zárt folyosón lehet átjárni az épületek között. Hauszmann Alajosnak, az építkezés vezetőjének javaslatára, a központi épület tömegének ellensúlyozására épült meg a karcsú “huszártorony” (óratorony). Az épület belső burkolatait és a tető zománcozott cserepeit a Zsolnay-féle Porcelán Fayance Gyár Rt. készítette. Az ablaküvegek Róth Miksa császári és királyi udvari üvegfestő munkái voltak, ezeknek terveit sajnos nem ismerjük. Az olvasóterem falán eredetileg volt egy szekkó (a freskónál kevésbé időtálló falfestmény), mely a technika fejlődését ábrázolta.

A könyvtárban már megnyitásakor elektromos világítás működött, a megfelelő hőmérsékletet légfűtés biztosította. A II. világháború során jelentős sérülések keletkeztek: megsemmisültek a legértékesebb könyvek, az olvasóterem neogótikus berendezése, az összes ablaküveg, a bejárati ajtók, és a könyvkiadó pult. 1977-ben a könyvtárat műemlékké nyilvánították, az ezt követő sorozatos rekonstrukciók, helyreállítások következtében ma már közel az eredeti formájában láthatjuk az épületet.

https://www.omikk.bme.hu