Az egyetem legnagyobb, központi épülete, a „K” 1909-ben épült Hauszmann Alajos tervei alapján. Hauszmann csak a Központi épületet, a Geodéziai obszervatóriumot és a kerti létesítményeket tervezte meg, inkább az építkezés irányításával foglalkozott. A tervezői feladatokkal és az építési művezetéssel Pecz Samu műegyetemi tanárt bízta meg, aki munkájáért később udvari tanácsosi címet is kapott
Az egyetemi könyvtár levéltári részlege 1972-ben alakult meg. 1993 óta szaklevéltárként, 2020. július 1-től felsőoktatási levéltárként végzi feladatait a BME OMIKK szervezeti keretében.
Gyűjti, szakszerűen rendszerezi, megőrzi és használhatóvá teszi a Műegyetem és elődintézményeinek maradandó értékű iratait. Az itt őrzött 1846-2003 közötti iratanyag mennyisége 1300 iratfolyóméter. Legkorábbi dokumentumai: a József Ipartanoda nevű, 1846-tól működő elődintézmény iratai, de vegyes iratai között található egy 1588-as keltezésű oklevél.
Az intézmény a Műegyetem elődintézményeinek maradandó értékű iratait gyűjti (beleértve a hallgatói nyilvántartásokat is). Emellett az egyetemen működő társadalmi szervezetek, kulturális és sportegyesületek történeti értékű iratait, valamint az egyetem jeles oktatóinak (irat)hagyatékait, az oktatók és volt hallgatók életút-interjúit őrzi.