A kastélyról először 1779-ben báró Szepessy Sámuel birtokainak összeírása alkalmával olvashatunk. Később Szepessy eladni kényszerült a birtokot gróf Almásy Antal özvegyének, báró Vécsey Annának. Az adásvételről szóló nyilatkozatban a házat mindennemű tartozékaival, kocsmával, malommal, mészárszékkel, legelővel, szőlővel és szántófölddel együtt 11 ezer forintért adta el.
A kastély közkeletű elnevezése a bárónő második házasságából származik: férje, a francia származású De la Motte ezredes, Lotharingiai Ferenc katonája volt. Ferenc császár annyira elégedett volt tisztjével, hogy 1760-ban birodalmi gróffá emelte.
A De la Motte–Vécsey család életéről nem sokat tudunk. Tény, hogy a birtokot Vécsey Anna már az adásvételi szerződésben kikötve első férjétől származó gyermekeire hagyta, arra enged következtetni, hogy érdekházasságot kötött De la Motte gróffal. De ne vonjunk le messzemenő következtetéseket erről a frigyről, a korszakban gyakori jelenségről van szó. Egy özvegyen maradt kisgyermekes nő és egy katonatiszt 1775-ben összekötötte életét. A kastély a grófnőé volt, férje pedig a császár szolgálatában forgatta a kardot.
A család 1783-ban költözött Noszvajra és itt éltek a feleség haláláig (1798), mikor is De la Motte Feledre költözött, ahol – hiszen Noszvaj Almásy-ágon öröklődött tovább – már az 1790-es évek közepén megépíttette saját kastélyát. Az Almásyak mintegy hét évtizeden át, 1869-ig voltak tulajdonosai a kastélynak.
De nemcsak a építész, hanem a kastély öt termének faliképdekorációját készítő mesterek személye is kérdéses. A szakirodalomban elterjedt vélemények szerint négy, a 18. század végén és a századfordulón Egerben alkotó művész dolgozhatott Noszvajon: Kracker János Lukács, Zach József, id. Szikora György és Lieb Antal. A házban található ún. madaras-szoba dekorációja keltheti fel leginkább a látogatók figyelmét. A római-szobából nyíló és kandallóval fűthető sarokszoba kicsiny, meghitt terme a kastélynak. A falakon jelzésszerűen festett építészeti keretekben egzotikus növények és madarak láthatóak.
A birtok később a Galassy-családhoz került, de 1930-ban eladták. A háború után, a tatarozásra szoruló kastélyt a Heves Megyei Tanács állíttatta helyre, ma múzeumként működik. 2016 óta a kastély szárnyépületében a Tündérkert Hotel található.
Forrás:
Dr. Varga Kálmán: Az illuzionista–De la Motte-kastély, Szaktudás Kiadóház Rt., 2016.