Debreceni Nagytemplom

A Debreceni Református Nagytemplom alapterület szerint hazánk legnagyobb református temploma. A neoklasszicista stílusban épült templom közel kétezer fő befogadására képes. Nemcsak egyházi, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős helyszín. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye.

A főhajó 55 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A templom belmagassága 21 méter, a tornyok 61 méter magasak. A földszinti templomtér egyik legszebb látnivalója az orgona, melyet Jacob Deutschmann bécsi orgonakészítő mester készített 1838-ban. A 4258 síppal rendelkező, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere. Az orgonajátékot nemcsak az istentiszteletek alkalmával lehet hallani, hiszen a Nagytemplom rendszeresen szolgál helyszínéül zenés áhítatoknak, orgonakoncerteknek és komolyzenei hangversenyeknek.
A berendezés részét képezi az a karosszék is, amelyet 1842-ben adományozott egy gyülekezeti tag a Nagytemplomnak, amelyben Kossuth Lajos ült 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztásának kihirdetésekor. Érdekesség, hogy az 1802-ben megsérült Rákóczi-harangot csak 1873-ban öntötték újra, ekkor vágták ki belőle azt a Rákóczi-család címerét és a jelmondatot tartalmazó részt, amely most a Református Kollégium Oratóriumában látható.
A Nagytemplom monumentalitását a templombelső is tükrözi, és ezt az érzetet fokozza a fehérre festett hatalmas falfelületek és a sarokpilaszterek árnyékhatása is.