A dömösi prépostságot a 12. század elején alapították, eredetileg Szent Margit tiszteletére. Később itt élt Könyves Kálmán öccse, Álmos, és annak fia, a későbbi II. (Vak) Béla király – igaz, nem önszántukból. A Képes Krónika is említést tesz Dömösről miszerint: 1063-ban itt omlott össze I. Béla alatt saját trónja, mely olyan sérüléseket okozott, hogy a király nemsokára belehalt azokba. Az épületegyüttes a török hódoltság idején elpusztult, később a 18. században romjait széthordták és lakóépületek, valamint az új katolikus templom építéséhez használták fel azokat. 1971-1975 között alapos régészeti feltárás kezdődött a településen, ennek köszönhetően tárták fel a templom fennmaradt alapfalait, és annak altemplomát. Az altemplom jelentős építészeti emlék, egyedülállóan és eredeti állapotában őrizte meg első Árpád-házi királyaink szakrális helyszínének hangulatát. A kolostor romjait 1990-ben nyitották meg a látogatók számára, az altemplom csak engedéllyel látogatható.
Forrás:
NÁNDORI Klára: A dömösi prépostsági romok helyreállítása, Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai, Eger, 1997)