Erzsébet-kilátó – Budapest

A kilátó Budapest egyik legmagasabb pontján helyezkedik el, a János-hegyen, vagy korábbi nevén a Pozsonyi-hegyen. A Pozsonyi elnevezés arra vezethető vissza, hogy tiszta időben látni lehetett a Pozsonyi vár tornyait. A János név pedig bizonyára az itt felállított Szent János szobortól származik.
A János-hegy „benépesülése” a járványok idejére tehető, hiszen régi tradíció, akinek módja volt rá, vidékre menekült a fertőző kórság elől. A fővárosiak pedig nem is találhattak volna alkalmasabb helyszínt a Budai-hegyeknél, később sikk lett kiköltözni és villákat építeni a hegyre, eközben a kirándulók is felfedezték maguknak a helyszínt, ebben pedig a vendéglősök láttak profitot, így gombamód szaporodtak a fogadók és a vendéglők a környéken.
A mai épület előtt már állt itt egy fából készült kilátó, az ún. gloriett, azonban az időjárási viszontagságok miatt 1908-ban bontották le. Új kilátó építéséért Glück Frigyes szállodatulajdonos lobbizott sikerrel. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével. Az építkezés 1908 tavaszán indult, vezetője Kluczinger Pál volt.

A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át és Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen. Az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. Maga a kilátó neoromán stílusban épült, kör alaprajzú, 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintjére. A szocializmus időszakában nemigen foglalkoztak vele, csupán egy vörös csillagot helyeztek a tetejére. 1981-ben az elhanyagoltsága olyan fokú volt, hogy be kellett zárni. 1987-ben a Vidám Színpad kezelésébe adta a főváros, amely 1992-ben felújította az épületet. De az épület alapjai igen megsínylették a vörös csillag terhét, a kilátó legutolsó, teljes körű felújítása 2005-ben volt.

Forrás:

https://www.hegyvidekujsag.hu/archivum-2010-szeptember/szazeves-janos-hegyi