Gödöllői Királyi Kastély

1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, míg az északi szárnyban a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia és unokája is folytatta, az előbbi idején létesült a színházterem, utóbbi nevéhez pedig a a franciakert tájképi kertté való alakítása fűződik. Később a család férfiágon kihalt, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal együtt báró Sina György vásárolta meg.
A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek közt Mária Terézia is, második virágkora azonban kétségtelenül az Osztrák-Magyar Monarchia idején volt. Ez idő tájt a magyar állam vásárolta meg az épületet, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és természetesen a kastélyt is. A kastély 1920-tól Horthy Miklós pihenőhelyévé vált, eme időszakra a Horthyról elnevezett bunker emlékeztet.

A II. világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve elpusztították. Az északi szárnyban a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. Majd a műemlékké nyilvánított kastélyban egy szociális otthon kapott helyet.

A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek, miközben a szovjet csapatok csak 1990-ben hagyták el az épületkomplexumot. Az épület teljes kiürítése csak 1994 végére fejeződött be. Ebben az időszakban elkészült a lovarda és az istállószárny tető-, illetve homlokzat felújítása, valamint a központi szárnyak tetőszerkezete, illetve a kettős kupola helyreállítása. A levéltári kutatásokkal párhuzamosan folyó fal- és művészettörténeti feltárások révén tisztázódtak a műemlékegyüttes építési korszakai.

Forrás:

https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly#Barokk_sz.C3.ADnh.C3.A1z