A 17. századi műhelyben lángkemencék működtek. Jelen ismereteink szerint Sárospatakon 80 ágyút öntöttek, legnagyobb számban a mezei, vagy tábori ágyúk kategóriába sorolhatókat. Az évszázadok az ágyúöntő műhely épületét is eltüntették, a parkosítás a 19. században végleg elfedte a romokat.
A korabeli források, és levéltári kutatások alapján a régészeti ásatás feltárta az épületmaradványokat, az itt berendezett kiállítás pedig az ágyúöntés 17. századi munkafázisait mutatja be.
Az ágyúöntés technológiája a következő műveletekből állt: a formák elkészítése, lebocsátása az öntőgödörbe, majd betemetése. Ezt követte az öntés, lehűlés után az öntvény kiásása és kiemelése, a forma kibontása, a bélvas kihúzása a csőből, az öntvény felületének letisztítása, a cső és a gyújtólyuk kifúrása. A nagyméretű olvasztókemencét hőálló grafitos téglákból építették.
Forrás:
https://rakoczimuzeum.hu/hu/kiallitasok-2/agyuonto-muhely
https://mult-kor.hu/20060815_elokerult_i_rakoczi_gyorgy_agyuonto_muhelye?print=1
https://mki.gov.hu/hu/regeszet-mindenkinek/regeszet-mindenkinek-i-rakoczi-gyorgy-agyuonto-muhelye