Magyarország legnagyobb gótikus templomát Mátyás király uralkodása idején, Báthori István építtette. A református templomot eredetileg Szent Györgynek szenteltek fel, és a Bátori család főúri kegytemploma volt. Építésének apropója, a nyírbátori minorita templomhoz hasonlóan a kenyérmezei győzelem volt. Maga az épület 44 méter hosszú, 12 méter széles, belmagassága 20 méter, a tetőgerince 31 méter magas.
Az 1493-ban elhunyt kenyérmezei győztes Báthori István szarkofágjának a fedele a sekrestyében található, amelyen harci díszben ábrázolták. A másik szarkofág a sekrestyében az 1605-ben elhunyt országbíró, zsoltáros Báthori Istváné, aki többek között a magyar nyelvű vizsolyi Bibliának is anyagi támogatója volt, valamint maga is református hitben élt, naponta tartott áhítatot a cselédeinek. 1547-ben Báthori György áttért a református hitre, és átadta a család templomát a református gyülekezetnek. 1640-ben Bethlen István és fia, Péter készíttetett egy 31 méter magas faharangtornyot a templom mellé, tölgyfa gerendákból ácsolták.
A református szószék 1767-ben készült népi barokk stílusban. Az évszázadok során a templom több kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül, 1811-ben a templom alatti kripta befalazták, 1834-ben földrengés rongálta meg az épületet, amit 1837-ben állítottak helyre. Több olyan kőfaragás található a templomban, amelyen szerepel a Báthori család címere a legyőzött sárkánnyal. Jelentős a gyülekezet több mint 100 éves orgonája, melyet 1995-ben építettek át.
Forrás:
https://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/nyirbatori_reformatus_templom_es_haranglab