Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár

Az első adat a könyvtár gyűjteményéről, a középkori könyvtárról egy 1090 körüli Szent László oklevél – az első magyarországi könyv(tár) katalógus -, amely 70-80 kódexet sorol fel. Ezek közül sajnos egy sem maradt fenn. Egy 1658-ban készült inventáriumban már 2318 kötetről olvashatunk. II. Józsefnek a bencés rendet is feloszlató rendeletének kiadásakor a könyvek száma 4232 kötet volt. 1802-ben, a rend visszaállításakor kezdődik a könyvtár mai története.

A könyvtár épületének hosszanti részét az 1820-as években Engel Ferenc tervezte és építette. Ezt követően Packh Jánost bízták meg az épület bővítésével, az ő munkája az ovális teremrész is. Az épület belső díszítésére egy bécsi mestert, Josef Kliebert kérték fel. Az ovális terem mennyezetének négy oldalán a négy középkori egyetemi fakultás jelképe látható (jog-, hit-, orvos- és bölcselettudomány). Az ő munkái a napjainkban eredeti helyükre visszakerült gipsz királyszobrok is (az alapító Szent István, és a visszaállító I. Ferenc). A hosszanti terem központi freskója Pallas Athéné (Minerva) alakját ábrázolja. A két rövid oldalon ókori bölcsek, filozófusok, tudósok alakjai, míg a hosszanti oldalakon a magyar kultúrtörténet kiemelkedő alakjainak portréi láthatók.

Forrás:

https://unitas.hu/tagkonyvtar/foapatsagi-konyvtar-pannonhalmaű

https://pannonhalmifoapatsag.hu/foapatsagi-konyvtar