Alaprajzának jellegzetessége, hogy hajójának falai nem párhuzamosak, hanem a szentély felé szűkülnek. Bejárati ajtaja nincs tengelyben, nincs egyetlen mérete, ami szabályos lenne. Egy tűzvész után a XV. század első felében újjáépítették, és freskókkal díszítették. Nem tudjuk, hogy a falu lakossága és földesura mikor tért át a református hitre, az anyakönyveket 1786 óta őrzik.
A templom egész belsejét famennyezet fedi. A bejárat belső oldalán látható az eredeti, kívül eltüntetett csúcsív, ajtószárnyának nyugati, belső oldala vasszögekkel van kiverve. Reteszes zárja az eredeti kulccsal XVIII. századi. A nyugati és keleti karzatok pedig már a XIX. századból valók.
A templom egykori szentélye mellett emelkedő fa harangtorony 1791-ben épült, a 11 méter magasságával alacsonyabb, mint a Felső-Tisza-vidéki társai. A tölgyfagerendákból ácsolt tornyot a szoknya- és a sisakrészen fazsindely fedi, kerengő nélküli törzse deszkázott.
Forrás: