A kastélyt építtető őrgróf, Pallavicini János a diplomáciai pályán futott be karriert, Belgrádban követségi titkár, Münchenben és Szentpéterváron követségi tanácsos, majd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter lett. Később bukaresti, majd konstantinápolyi nagykövetként működött.
A téglalap alaprajzú kastély a domborzat következtében főhomlokzatán emeletes, míg hátsó oldalán földszintes magasságú. Főhomlokzata közepén timpanonos rizalit emelkedik ki, felső részében a Pallavicini család címerével, míg jobb oldali oldalhomlokzata egy kisméretű bővítménnyel egészül ki. Hátsó homlokzatát is a középen kilépő timpanonos rizalit határozza meg. A nyílásokon vakolt ablakkeretezést, míg a sarkokon kváderezést láthatunk.
A II. világháború után tanácsháza működött az egykori őrgrófi rezidenciában. Majd az 1970-es években már üresen állt a kastély, állapota olyannyira leomlott, hogy 1992 nyarára a középrizalitja eltűnt, teteje beszakadt. Az épületet 2001-ben egy Kft. vásárolta meg az önkormányzattól. A felújítás után újjászületett kastély enteriőrje a 19. század hangulatát idézi, azon kevés kastélyszállók egyike, amelyet döntően korhű, restaurált bútorokkal rendeztek be.
Forrás:
http://www.vistahungary.com/uploads/pdf/V%C3%A1rak,%20kast%C3%A9lyok.pdf