Ráday Kastély – Pécel

Pécel Pest megyében, a fővárostól mindössze 5 km-re található. Évszázadokkal ezelőtt tudósok, írók találkozóhelye volt az itt álló, különleges hangulatú barokk kastély. A mai kastély alapját az 1720-as években Ráday Pál tette le, majd ezt a korai épületet fia, Gedeon bővítette. A teljes kastély, a melléképületekkel együtt 1770-re készült el, Mayerhoffer András és fia – a gödöllöi Grassalkovich-kastély építőinek – vezényletével.

A Ráday család tagjai művészetpártolásukról volt híres, mecénási tevékenységük révén az irodalmi élet motorjaként működtek. Külön megemlítendő Ráday Gedeon munkássága, aki egész életében a családi könyvtár tervszerű gyarapításával foglalkozott. A mintegy tizenkétezer kötetet számláló gyűjteménye az egyes tudományágak legkiválóbb művei mellett, a klasszikus alapműveket és a francia felvilágosodás irodalmát reprezentálja, ezzel egy olyan széles látókörű és műveltségű ember ízlését példázza, mely kiemelkedett a korszak nemességéből. Ráday Gedeon világi tisztséget viselt a református egyházban, patronálta a sárospataki kollégiumot és a hallgatók külföldi peregrinációját.

Ami a péceli kastély építészeti megoldásait illeti, az sok tekintetben a Gödöllői királyi kastély jegyeivel mutat rokonságot. Ráday II. Pál 1746-ban történt halála után Ráday Gedeon lett a családi birtokok egyetlen örököse, úgy döntött Pécelre helyezi át a családi rezidenciát. Az átalakítás nyomán „U” alaprajzú, kiemelt középrészű, egyemeletes barokk kastély jött létre. A földszinten alakították ki a könyvtártermet, Ráday Gedeon dolgozószobáját és lakosztályát; az emeleten dísztermet, szalonokat, további családi és vendégszobákat. Ráday Gedeon részt vett a kastély belső díszítésének (freskók, belsőépítészet) megtervezésében is. A freskók nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között.
Világos, hogy külön figyelmet szentelt a könyvtárteremnek, melyet négy aranyozott fejezetű tardosi vörösmárvány oszlop oszt kilenc részre. A boltíves mennyezeti szakaszok allegorikus freskói a különböző tudományágakat jelenítik meg – grammatika, poézis, retorika, történelem, teológia, jog, orvostudomány, filozófia. Természetesen középen Pallas Athéné, a tudomány istennője található.

Végrendelete alapján a könyvtárat nem lehetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. 1861-ben a Duna-melléki Református Egyházkerület tulajdonába került, így ott épségben megőrizték védett gyűjteményként.

Az épületet a 20. század elejéig nem használták, majd az 1920-as években végeztettek nagyobb átalakítási munkákat. A II. világháború végén már rossz állapotban volt a kastély, melyet az 1950-es években államosítottak. Thomas Antal tervei szerint felújították, majd 1998-ig kórházként működött.

A kastély jelenleg zárva tart.