Ráth György-Villa – Budapest

Ráth György 1901-ben vásárolta meg a villát, majd átépíttette Györgyi Gézával, a korábban nyaralóként funkcionáló épület, így lett állandó lakhelye Ráthnak és feleségének. A diadalív az átépítés során tűnt el a homlokzatról. A lépcsőkorlátot a századforduló kiváló vasművésze, Jungfer Gyula készítette, a lépcsőház és a hall bútorzatát pedig a magyar szecesszió kiemelkedő egyénisége, Horti Pál elképzelései alapján készítették.

Ráth minden javát feleségére, Melcsiczky Gizellára hagyta. Célját, hogy gyűjteménye az Iparművészeti Múzeum tulajdonába kerüljön özvegye valósította meg, aki úgy döntött, hogy ajándékba adja a tárgyakat, azzal a kikötéssel, hogy “Ráth György Múzeum név alatt együttes és oszthatatlan, nyilvános jellegű egészet képezzenek az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum kiegészítő részét alkossák, valamint, hogy annak kezelése alatt álljanak.” Ennek eredményeként Ráth gyűjteményéből a fasori villában létrehozták az Országos Ráth György Múzeumot.

1954 elején a múzeum épülete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum kezelésébe került. Az intézmény műtárgyait pedig különböző múzeumi gyűjteményekbe olvasztották be. Az épület a rendszerváltást követően visszakapta eredeti nevét, és továbbra is keleti kiállításoknak adott otthont, egészen 2014-ig. Ráth Györgyre ekkor már csak a rekonstruált ebédlőben megnyitott emlékszoba emlékeztetett.

A villa 2018 őszén, A mi szecessziónk című állandó kiállítással nyitotta meg ismét a kapuit, melyen az Iparművészeti Múzeum szecessziós gyűjteményének legjelentősebb darabjait állították ki.

Forrás:

http://www.museum.hu/muzeum/73/Iparmuveszeti_Muzeum_-_Rath_Gyorgy_Muzeum?f

http://ybl.bparchiv.hu/epitesi-engedelyezesi-irat-51

ADATOK

  • ÉPÍTÉS IDEJE: 1870–1871, 1901
  • CÍM: 1068 Budapest Városligeti fasor 12.
  • TERVEZŐ: Unger Emil, Györgyi Géza
  • STÍLUS: eklektikus