Reguly Antal Múzeum, Zirc

1766-ban épült, barokk lakóházban, az ún. „Dubniczay-házban” kapott helyet, hiszen a védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A tematikus múzeumként működő intézmény tevékenysége Reguly Antal (1819-1858) munkássága köré szerveződik. Az épületegyüttesben helyet kapott a Népi Kézműves Alkotóház is, ahol a kialakított népi kismesterség-műhelyekben „Műhelytitkok” címmel állandó kiállítás nyílt a bakonyi mesterségekről.

A Zirc főterén álló ingatlan a két szintes barokk főépület mellett földszintes kiszolgáló épületszárnyból, gazdasági épületekből és hatalmas udvarból áll. Dubniczay István 1766. július 1-jén írta meg végrendeletét. Testamentuma egyben az első írásos forrása a zirci Dubniczay-háznak. Dubniczay életében fontos szerepet töltöttek be a különböző szerzetesrendek. Tanulmányait a trencséni jezsuitáknál folytatta, Pápán a pálosok között tevékenykedett, Veszprémbe érkezésekor a piaristáknál lakott, majd Zircen a ciszterci szerzetesek között találta meg a hőn áhított nyugalmat. Az épület 1958-ban kapott műemléki védettséget.

A legenda szerint Reguly Antal 1819-ben éppen itt, ebben a házban született. Édesapja Reguly István a ciszterciek jószágkormányzója volt, és afféle szolgálati lakás volt akkoriban számukra ez a ház. Reguly Antal eredetileg jogot végzett, később utazó-kutató lett, aki Finnországban, majd Oroszország távoli tájain kutatta a finnugor népeket és a magyar nyelv eredetét. 1992 óta ad otthont a Reguly Antal Múzeumnak és Népi Kézműves Alkotóháznak az épület.