Siroki vár

Feltételezhető, hogy már a honfoglalás idején is állt egy kezdetleges épület a sziklacsúcson, azonban a ma ismert vár alapjait az Aba nemzetség Bohr-Bodon ágához tartozó Bodon család épített.
A Tari család nevéhez fűződik a vára alatti település megalapítása 1388-ban, 1465-ben a família utolsó leszármazottja Országh Mihálynak és sógorainak adományozza a birtokot a várral együtt, amit az Országh család közel száz évig tulajdonol.

Országh Kristóf irányítása alatt, Buda törökök általi elfoglalásának idején vált a vár jelentőssé. Országh megerősítette a várat, ami így a végvárrendszer része lett. Amikor az Országh család kihalt és a vár karbantartása is elmaradt, a mezőkeresztesi csatavesztés után Sirok felé meginduló török csapatok sértetlenül elfoglalták az erősséget, mivel érkezésük hallatára a várvédő seregek elmenekültek. A törökök 1687-ig birtokolták Sirokot, a visszaszerzéséről nincs pontos információnk.
1693-tól több család is tulajdonjogot szerzett fölötte, az 1713-as császári rendelet értelmében több várral együtt, a sirokit is felrobbantották.

A vár két részből állt: a hegy tetején álló felső várból, valamint a köré épült, három ó-olasz bástyával megerősített alsó várból, ami meghatározó védelmet nyújtott, ehhez szorosan kapcsolódott az északi oldalon a sziklába vájt, 4 méter mély várárok.

Hazánk egyetlen úgynevezett barlangvára az elmúlt években rekonstrukciós munkálatok során megújult, nyitvatartási időben látogatható, a várral szemközti csúcson 6-8 méter magas sziklaalakzatok sorakoznak (Barát és Apáca sziklák, Törökasztal).

Forrás:

Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram – Siroki vár