Novák József, későbbi újtelepi lelkész fogadalmat tett, ha hazajut az orosz fogságból, a Fatimai Szűzanya tiszteletét fogja szolgálni – ezen ígéretét 1957-ben tudta teljesíteni, mikor is szobrokat kért Fatimából. A cédrus fából faragott kegyszobrok, melyeknek jelentőségét a forradalom leverése utáni politikai viszonyok adták, reményt jelentettek a híveknek, így a Novák atya által létrehozott városszéli kápolna zarándokhellyé vált.
1958-ban a politika közbeszólt, a lelkészt áthelyezték, a kápolnát bezárták. Ennek ellenére a templomépítés gondolata 42 éven keresztül él, igaz csupán 2000-ben valósul meg.
A templom oltára fölötti, 65 m2-es seccót Kecskés András és Füzesi Tibor festette. Az ólomüveg ablakok pedig Perlaki István alkotásai. Az épület 41 méter magas tornyában három harangot helyeztek el: két harang a régi kápolnából került át, a harmadik pedig Gombos Lajos harangöntő mester munkája. A sokat emlegetett fatimai szoborcsoport a főbejárat mellett kapott helyet.
A templom külső megjelenésének leglátványosabb eleme a 6,5 méter magas, aranyozott bronzból és rézből készült Mária szobor, ami Meszlényi János Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.
Forrás:
Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Plébániatemplom