Székelyderzsi unitárius vártemplom

Az írásos emlékekben először 1334-ben említett település domboktól ölelve a Lok-patak völgyében fekszik. A templomot a szászok emelik a Petky família családi fészkében Dersen. A középkori templom hajójának építési ideje a 13–14. század fordulóján lehetett, erre utal a diadalív falában elhelyezett rovásírásos tégla. A műemlék épület belső falát díszítő Szent László-legenda freskósorozat 1419-ben készült. A templom mai, késő gótikus formáinak kialakítása a 15. század végén történt.

A templom északi falrészét teljes egészében a Szent László legenda uralja. A 2008-ban végzett feltárásnak köszönhetően kiegészült a falképciklus a kivonulást ábrázoló jelenettel. A karzat melletti falon található freskón a nagyváradi várból a kunok ellen induló királyt és seregét megáldja a püspök, ezt követi az ütközet, majd a Kun üldözése, a Birkózás, a Lefejezés és a legvégén a Pihenési jelenet.

A déli falon, a bejárattól keletre húzódó falképsor első részén, három szent alakja látható, amelyeket egy később készített félköríves lezárású vakfülke csonkított meg. A második falképen Szent Mihály páncélos alakja áll, jobbjában dárdát, baljában mérleget tart. A harmadik falkép témája Pál apostol (Saul) megtérésének jelenete.

A várfalhoz képest a torony ferde elhelyezkedéséből feltételezhető, hogy egykor egy görbe alaprajzú védőfal vehette körbe a templomot. A torony magassága ma 38 méter. Eredeti magasságát 1866-ban emelték meg még 10 méterrel. A várfal belső oldalán egykor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. A folyosót 1788-ban bontották le, mert a templom elveszítette a védelmi jellegét.  A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, és azokat fizetés arányában osztották ki a családoknak, azzal a kikötéssel, hogy minden családtag csak az ő családjának padjába ülhet.

Forrás:

https://szekelyderzs.com/a-vartemplom