Egyes elképzelések szerint e mocsaras és vizes területre építette Lackfi István nádor új székhelyét. 1397-ben Tatát a hűtlenséggel vádolt Lackfiaktól Zsigmond király szerezte meg, aki jelentős építkezésekbe fogott.
A király 1409-ben már hosszabb időt töltött itt, tehát ekkortájt készülhetett el az első királyi palota. Zsigmond az Által-ér vizének felduzzasztásával kialakíttatta az Öreg-tavat. Így a várat keleten a tó, délen és nyugaton a tó vizével elárasztott, 12-14 méter mélységű várárok védte. Miután Zsigmond figyelmét egyre jobban az európai ügyek kötötték le, az elzálogosított tatai várat a Rozgonyi családnak adta át, akiktől csak Mátyás szerezte vissza a korona számára 1472-ben.
Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írta le a tatait. Mátyás a korábbi épületet teraszok, kerengő és kaputorony hozzáépítésével igazi reneszánsz berendezésű palotává alakíttatta. Az utolsó jelentős, részben a várban játszódó esemény az 1510-es országgyűlés volt, amit a korszak egyik legjelentősebb diplomáciai eseményeként tartottak számon.
A mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt.
1727-ben az Esterházyakhoz került a vár és egészen 1945-ig a család tulajdonában is maradt.
A török háborúkat követően a vár első átépítésére is ekkor került sor, a belső vizesárkokat feltöltötték és a romos épületszárnyak elbontása is megvalósult. A második nagy átépítés során, az 1897-es császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát.
1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. 1964-73 között zajlott az épület feltárása és műemléki helyreállítása.
Forrás:
https://kunymuzeum.hu/kuny-domokos-muzeum/#t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%BCnk_kuny