Vármúzeum – Esztergom

Már István király életében is fontos diplomáciai és belpolitikai intézkedések színhelye volt a vár. 1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakul.

1241-42-ben a vár sikeresen védi magát a tatárok támadása ellen. Az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban azonban a vár igen sokat szenvedett. Újabb aranykor Vitéz János érseksége idejére datálható, aki reneszánsz érseki palota építéséhez kezd a 15. században. A mohácsi vész után alapvetően megváltozott az esztergomi vár jellege: ha eddig egy reneszánsz székhely kialakítása volt a cél, most az erődítménnyé alakítás lett.

1543-ban a vár a török kezére került. 1595-ben a királyi seregek ugyan visszaveszik a várat, de 1605-ben ismét török kézre került. Valószínűleg ekkor töltötték fel földdel a királyi palota helyiségeit. A töröktől való visszafoglalás után a megostromlott vár, csak árnyéka volt korábbi valójának.
1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek, ekkor már nagyszabású tervek is készültek egy építendő barokk főpapi rezidencia számára. A középkori épületmaradványok nagy részét is ekkor bontották el.
Rudnay Sándor érsek idején kezdik el a mai székesegyház épületét. 1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására. Az ásatás Lepold Antal kanonok és Gerevich Tibor professzor irányításával folyt, a helyreállítást a Műemlékek Országos Bizottságának építésze, Lux Géza végezte.

A múzeum talán egyik legimpozánsabb terme: Vitéz János érsek dolgozószobája, valójában annak egy töredéke. Az itt feltárt egykor ragyogó színvilágú freskókról már a feltárás idején elnevezték ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának. A falat a négy fő erény hatalmas portréja díszíti. a Mértékletesség alakját egyes feltételezések szerint Sandro Botticelli festette.

A vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja.

Forrás:

https://www.varmegom.hu/a-var-tortenete