Vörös-torony – Sárospatak

A pataki várat Perényi Péter koronaőr szerezte meg a mohácsi csatát követően majd kezdett itt új birtokközpontja felépítéséhez. Az építkezések az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával zajlottak.
A Vörös-torony az első emelet magasságáig megőrizte a XVI. századi állapotot, kőfaragványai a hazai késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai. Szintenként váltakozva hadászati és lakó funkciót töltött be a XVI-XVII. században. A pinceszint az alsó védelmi folyosóval a védelmi jellege mellett raktározásra is szolgált és itt található a torony vízellátását biztosító 23 méter mély sziklába vájt kút is.

Az első emeleten a kincstár és a levéltár, a második emeleten az ebédlőpalota és lakóterek kaptak helyet. A „Cancelláriá”-ban őrizték a Rákóczi-család birtokainak tulajdonjogát igazoló okleveleket, az ingóságok leltárait. A vár I. Rákóczi Ferenc felesége Lorántffy Zsuzsanna hozománya volt és  I. Rákóczi György élete első kilenc évét itt Sárospatakon töltötte.

Az 1640-es években nagyszabású palotaépítkezések zajlottak, a tulajdonosok az épületegyüttest fejedelmi rangjukhoz méltóan kívánták kibővíteni. A fejedelmi fogadószoba gránátalmás, virágos falicsempéit egyenesen Törökországból hozatták. Az erdélyi udvarházak mintájára udvari loggia készült. 1656-ban egy szint kerül a toronyra az ágyúállások számára, amelyet vörösfenyő zsindelyes sátortetővel fedettek le. Valószínű, hogy a Vörös-torony elnevezés és innen, vagy vakolt falának festéséről származik.

1702-ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyik bástyája is megsemmisült.

Az épület ma a Rákóczi Múzeumnak ad otthont, kiállításuk a „Főúri élet a XVI-XVII. században” című, válogatás a késő reneszánsz bútorművesség legszebb darabjai közül.

Forrás:

https://rakoczimuzeum.hu/hu/kiallitasok-2/allando-kiallitasok/voros-torony