Zempléni Múzeum – Szerencs vára

A Szerencsen található Rákóczi-vár 1603-ban vált a család örökös tulajdonává. Eredetileg bencés apátság működött az itt álló épületben, mely a XIII. században készült. Az apátságot 1556-ban az Erdély-párti Németi Ferenc foglalta el fegyveres erővel, hogy erődítménnyé alakítsa a Habsburg-pártiakkal szemben. A hozzáépített külső várral együtt rövidesen a Habsburgok kezébe került, akik a Rákócziaknak zálogosították el. A Rákóczi-család jelentős építkezésekbe kezdett, és a várat birtokuk központjává tették. A Wesselényi-féle összeesküvés után a császáriak szállták meg. A XVIII. században a belső vár tornyait lebontották, lakóépületté alakították, majd a következő évszázadban a vizes árok helyén parkot alakítottak ki.

Az épületben működő múzeum alapításának gondolata az 1960-as években vetődött fel először. 1965-től megkezdődött a helytörténeti gyűjtőmunka, amelyben nagy szerepe volt az Angyal Béla vezette honismereti szakkörnek. 1967. július 17-én dr. Petrikovits László fogorvos, ismert műgyűjtő 400 ezer képeslapot, valamint ex libriseket, könyveket, régészeti, néprajzi, és képzőművészeti tárgyakat ajándékozott a településnek azzal a kikötéssel, hogy abból múzeumot hoznak létre, és azt a későbbiekben sem vihetik el Szerencsről. A felajánlás nagy lendületet adott a múzeumalapítás ügyének, az intézmény 1968. december 3-tól működik a településen.  A közgyűjtemény a belső vár keleti szárnyának első szintjén található, bejáratához szépen helyreállított reneszánsz kőlépcső vezet, a vár másik szárnyában szálló működik, Huszárvár Hotel néven.

Forrás:

https://www.zemplenimuzeum.hu/kiallitasok

http://szerencsivar.com