Zirci Műemlékkönyvtár

A Zircen található ciszterci apátság könyvtárába az 1700-as évek óta gyűlnek a könyvek – mára ez a gyűjtemény 65 ezer kötetet számlál, köztük 70 ősnyomtatványt, és több mint 300 antikvát tudhat magáénak. A könyvtár felügyeletét 1953 óta – a rend feloszlatását követően – az Országos Széchényi Könyvtár végzi. 1955-ben nyitották meg az olvasók és a látogatók előtt, és ekkor vette fel Zirc nagy szülötte, Reguly Antal néprajzkutató, utazó, a magyar finnugorisztika kiemelkedő képviselőjének nevét. A műemlékkönyvtár ma kettős funkciót lát el: múzeumként látogatható szakszerű idegenvezetés segítségével (kizárólag tárlatvezetéssel), illetve szakkönyvtárként működik.

A könyvtár története a ciszterci szerzetesek hazai letelepedésével kezdődött, amire III. Béla király 1182-ben adott engedélyt a Clairvaux-ból érkezett barátoknak. A török terjeszkedés során a monostor az akkori könyvtárral együtt elpusztult. Ezután az apátságot csak az 1700-as évek első felében alapították újra sziléziai szerzetesek, akik egy csodálatos barokk épületet emeltek – benne egy könyvtárteremmel. Az első kéziratos kötetkatalógus 1815-ben készült, ekkor 2135 művet soroltak fel 4157 kötetben. Az állomány a 19. században kezdett el nagy ütemben növekedni, a szerzetesek tudományos és tanítói munkásságának köszönhetően. A bibliotéka állományát 1857-ben költöztették a pazar berendezésű nagyterembe, azonban az állomány gyarapodása szükségessé tette egy újabb, de egyszerűbb bútorzatú terem megnyitását is. Ekkor a modern könyvtári szempontok miatt az állomány régi rendjét megbontották és új raktározási rendet vezettek be. A könyvtár nagyarányú és tervszerű fejlesztését hozzáértő könyvtárosok végezték. Nekik köszönhető, hogy a század első felében már 65.000 kötet könyv és folyóirat állt a szerzetesek és a környékbeli értelmiség rendelkezésére

Itt őrzik a ritkaságszámba menő Thuróczy-krónika 1488-as augsburgi kiadását, a Schedel-krónikát, amely Nürnbergben készült 1493-ban valamint Werbőczy István 1571-es Hármaskönyvének magyar nyelvű kiadását. Bár a könyvek nagy része hittudományi témájú, gyűjtötték a legfontosabb természettudományi és történelmi munkákat, vásároltak szabadkőműves kiadványokat, megszerezték a korabeli francia forradalmi kiáltványt, sőt Marx A tőkéjének első kiadását is. A két gyönyörű glóbuszt, mely itt látható hazánk legrégebbi glóbuszai közé sorolják.

1944-ben egy német vadászrepülő ütközött a nagyterem tetőszerkezetének, de addigra a legértékesebb köteteket szerencsére biztonságba helyezték. 1989-től élnek újra ciszterci szerzetesek az apátság falai között, azonban a műemlékkönyvtár gondozását továbbra is a nemzeti könyvtár látja el.

http://www.oszk.hu/ciszterci_muemlekkonyvtar