A közgyűjtemény Székesfehérvár belvárosának egyik legkiemelkedőbb műemlék épülettömbjében található. A ház tulajdonképpen három középkori eredetű épület összeolvadásából jött létre, így Hiemer-Font-Caraffa néven is ismert. A múzeum két gyűjteményből áll: Moskovszky Éva játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

A jól csengő De la Motte nevet két épület őrzi. Az egyik a budapesti várnegyedben található barokk stílusú palota, a másik pedig az Egertől alig néhány kilométerre fekvő Noszvaj gyöngyszeme, az ugyancsak barokk kastély. A Szepessy család 1774-1778 között építtette a kastélyt, a kivitelező Povolni János lehetett, ugyanakkor a tervezőről megoszlanak a vélemények, Fellner Jakab neve merül fel a leggyakrabban.

Csengersima község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban található. Egyhajós, Árpád-kori temploma a legrégebbi a Szamos-partiak között. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos torony található, mennyezete festett.

Dörgicse község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban van. Ritkaság, hogy egy ilyen kis területen egyszerre három Árpád-kori templomrom is megtalálható. Kisdörgicse, de különösen Alsó- és Felsődörgicse templomromjai még most is megkapó emlékeink.

Vecsés város a budapesti agglomerációban található. A Bálint Ágnes Kulturális Központ 2013. május 24-én nyitotta meg kapuit a városban. A létesítmény legfőbb célja az volt, hogy külső és belső megjelenésével méltón képviselhesse a város kulturális életének centrumát.

Az Olof Palme sétány 5. szám alatt jegyzett épület a korábban megnyitott Műjégpálya mellett, 1895-ben épült fel id. Francsek Imre tervei alapján, neobarokk stílusban. A második világháborúban az épület környezete jelentős károkat szenvedett. A Városligeti Műjégpálya épületében 2013. szeptember 26-án nyitott meg a Városligeti Café & Bár.

Bódvaszilas község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, a Gömör–Tornai-karsztvidéken található. A tájházat építő kőműves feltehetően a helyi Vojtovics József mester volt, aki leggyakrabban egy Tamás családnevű áccsal dolgozott. A ház berendezése rekonstruált, az elsőház és a konyha a népi lakáskultúra, míg a hátsóház kamarakiállítások, és az állandó „Bódvaszilas története” kiállítás színtere.

Simontornya Tolna megyében, a Tamási járásban található. Várát az 1270-es években építtette Döröcske nembeli Salamon fia, Simon. A vár és a későbbi város is róla kapta a nevét.

2003. január 23-án nyílt meg Közép-Európa első, önálló lepkemúzeuma. Az újpesti kertvárosban található múzeumot a gyűjtő, Juhász György saját otthonában rendezte be, hogy közszemlére tegye az elmúlt évtizedek utazásai alatt felhalmozott, korábban csak kutatók számára hozzáférhető tudományos jelentőségű anyagot.

Ozorai Pipo, vagyis Filippo Scolari által építtetett vár, vagy inkább várkastély Tolna megyében található. Pipo 1416-ban kapott engedélyt arra, hogy kőből vagy fából erősséget építhessen Ozorán. Scolari nem tudott dinasztiát alapítani, mert gyermekei fiatalon elhunytak, ezért a várkastély először a Hédervári családé lett, majd az előrenyomuló török csapatok foglalták el. A várat végül 1686-ban Habsburg katonák foglalták vissza a törököktől. Később az Esterházyak tulajdonába került. A 18. században barokk stílusban építették át, de szolgált börtönként és magtárként is. Az 1970-es években kezdődtek régészeti feltárások az épület körül.

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében található. A Károlyi-kastélyt 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtette. A kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki a pesti Károlyi palota átépítését is végezte. Az építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben is részt vett.

Nagyecsed Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a kisváros a hajdan híres Ecsedi-lápon fekszik. Nevét a Honfoglaláskor kapta, jelentése kisebbik fivér.

Nagyecsed a Nyírség és szatmári tájegység határán fekvő kisváros., a Kraszna szeli ketté. A település határában, az Ecsedi-láp szigetein felépült úgynevezett Sárvárról már Anonymus is megemlékezett Gesta Hungarorumában.

A Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka a tákosi református templom. Legősibb része 1766-ban épült. Az építési dátumot megörökítő „kazettán” olvashatjuk: „ANNO 1766-BAN, DIE 30 JUNY”

A csarodai református templom a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll: a beregi Tiszaháton. Árpád kori temploma most sem nagyobb, mint építésekor volt. A templom építtetője valószínűleg a Káta nemzetség tagja, Rafael fia Gábor, a falu kegyura lehetett.

A Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nagy gondot fordít a vízügyi múlt ápolására. Már régen tervezték, hogy az Igazgatóság területén elfekvő, ma már muzeális értékű gépeket, eszközöket összegyűjtik és kiállítják. Erre a célra megfelelőnek bizonyult Nagyecseden a Péchy László szivattyútelep udvarán álló széntároló épület. Így, a ma is kitűnő állapotban lévő épület ad otthont a Kiállítóhelynek.

Putnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el a Sajó bal partján. A galériát 1994-ben alapította a gömöri Hétben született Ujváry Zoltán néprajztudós, saját képzőművészeti gyűjteményéből.

A putnoki Gömöri Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi hálózat részeként 1987. február 27-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Épülete feltehetően az egyik legrégebbi ház Putnokon.

Erdőtarcsa Nógrád megyében, a Pásztói járásban az Ilka-patak völgyében található. A települést gyakran hívják kastélyos falunak is, hiszen több kastély és kúria is van a községben. Ilyen a barokk stílusú Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély, mely napjainkban az MTA alkotóháza, a klasszicista stílusú Kubinyi-Márkus kúria, mely az iskolának és az óvodának ad helyet, és a szintén klasszicista stílusú Végh kúria, mely lakóházként funkcionál.

Az újpesti városháza egykor – az 1907-től önálló – Újpest város önkormányzatának központi hivatala volt; manapság Budapest IV. kerületének adminisztratív központjaként funkcionál.

Az 1915-17 között épült gőzüzemű szivattyútelep az Ecsedi-láp lecsapolásának egyik legfontosabb műtárgya. Gépészeti berendezését az Első Hazai Gépgyár Rt., valamint a Ganz és Társa Danubius cégek szállították. A belvíz mentesítési szivattyúzások mellett Mátészalkát és még 14 környező községet látott el villamos energiával.

Salgó vára a Medves-fennsík 625 méter magas szikláján áll. A fennmaradt várfal-maradványokból következtethető, hogy az építmény három részből állt: a kiemelkedő szikla tetején a felső várból, az ezt körülvevő, hosszan elnyúló középső várból, valamint az alsó várból, melynek már csak egy kisebb falszakasza látható az északnyugati oldalon.

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós festőművész villája volt, aki a korábban itt álló présház helyére 1840-ben, saját tervei alapján építette fel a villát.

A Batthyány-Montenuovo család historizáló, neoromán és neogótikus elemeket ötvöző mauzóleumának építését Batthyány Júlia, Montenuovo Vilmos neje rendelte el végrendeletében 1879-ben. Még huszonnégy hosszú évnek kellett eltelnie, mire megvalósult a testamentum kívánsága.

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós festőművész villája volt, aki a korábban itt álló présház helyére 1840-ben, saját tervei alapján építette fel a villát.