A kiállítás a pávakör immár fél évszázados múltjának állít emléket. A tárlat időutazás is egyben, hiszen a kezdetektől a közel ezer hazai és külföldi fellépésen át egészen napjainkig enged betekintést az egyesület munkájába, hagyományőrző tevékenységébe.
Mindezek mellett a Palócföld keleti peremén élő barkó etnikum sajátos hagyományokkal bíró falujának a 20. század első feléből származó néprajzi értékeit, tárgyi emlékeit, s ezeken keresztül a település lakóinak hajdani életét, mindennapjait is megismerhetik, akik megtekintik a kiállítást, melynek az ózdi Digitális Erőmű ad otthont.

A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára nyilvános könyvtári szolgáltatásokat biztosító egyházi szakkönyvtár. Elsődleges feladata a piarisztikumok, vagyis a Piarista Rend Magyar Tartománya, intézményei és a rendtagok nyomtatott, elektronikus és audiovizuális kiadványainak, a piarista rend és intézményei történetére és a rendtagokra vonatkozó irodalom teljes körű gyűjtése és szolgáltatása.

A sárospataki Református Kollégium szerepe meghatározó volt a hazai protestáns értelmiség képzésében, könyvtára pedig egyike a legnagyobb korabeli intézményi gyűjteményeknek.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva avatták fel Budapesten 2022. január 21-én, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos központjának épületében az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat (EPGK).

Az Evangélikus Országos Könyvtár gyűjteményének talán legérdekesebb része az a 28.000 kötetből álló állomány, ami a Podmaniczky–Degenfeld házaspár hagyatékaként került az egyházhoz. Ez a gyűjtemény tulajdonképpen Podmaniczky Géza báró és felesége volt kiskartali könyvtára, ami 1929-ben került a felekezethez, így elkerülte a kastélykönyvtárak oly gyakori pusztulását.

Zsáka nagyközség Hajdú-Bihar megyében található, a település a XVII. századtól a Rhédey család birtoka volt. A kastélyt 1858-ban gróf Rhédey Gábor építtette.

Az egyetem legnagyobb, központi épülete, a „K” 1909-ben épült Hauszmann Alajos tervei alapján. Hauszmann csak a Központi épületet, a Geodéziai obszervatóriumot és a kerti létesítményeket tervezte meg, inkább az építkezés irányításával foglalkozott. A tervezői feladatokkal és az építési művezetéssel Pecz Samu műegyetemi tanárt bízta meg, aki munkájáért később udvari tanácsosi címet is kapott Az egyetemi […]

1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME elődintézményének, a József Ipartanodának, ezen időpontot tekintik a könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt.

A budapesti Postamúzeum egy országos szakmúzeum, melynek gyűjtőkörébe a posta, a távközlés és a műsorszórás tárgyi és dokumentációs emlékei tartoznak. A múzeum tárgyi gyűjteményei több mint 20 ezer darabot tart nyilván. Az állandó kiállítás a hazai posta történetét mutatja be eredeti berendezések, korabeli járművek, munkaeszközök, bútorok, térképek valamint fényképek segítségével.

A Zircen található ciszterci apátság könyvtárába az 1700-as évek óta gyűlnek a könyvek – mára ez a gyűjtemény 65 ezer kötetet számlál, köztük 70 ősnyomtatványt, és több mint 300 antikvát tudhat magáénak.

A ferences rend legnagyobb magyarországi kolostorában, Gyöngyösön található az ország Pannonhalmán kívül egyetlen, alapítása óta ugyanazon a helyen működő kolostori könyvtára. A közel 16.000 kötetes könyvtár a középkori magyarországi ferences rend azóta elpusztult könyvtárainak anyagát őrzi.

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya a gödöllői Grassalkovich-kastély. A Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának sokat köszönhet Gödöllő. A kastély az 1740-es években épült, Mayerhoffer András tervei alapján.

A XVIII. századi Magyarországon a színjátszás főként iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében, Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki színháztermet, ez az első, máig fennmaradt kulisszás kőszínház Magyarországon.

A Csornai Premontrei Prépostság Csorna egyik legimpozánsabb épületegyüttese, a 85-ös főút mellett, a város szívében található. A csornai premontrei prépostságot az Osl nemzetség 1210–20 körül alapította. A monostort elsőként említő megbízható forrás 1226-ból maradt fenn.

Magyarországra a rendszerváltás után két helyen telepedett vissza a premontrei rend, Csornára és Gödöllőre. Csorna Győr-Moson-Sopron megyében található, a Csornai járás székhelye, „a Rábaköz fővárosa.”

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye, igazi ipartörténeti kuriózum, melynek régészeti feltárását hosszas kutatómunka előzte meg. A fejedelem ágyú- és harangöntő műhelyéről bőséges forrásanyag maradt ránk, melyet a pataki vár kutatásának és helyreállításának egyik legnagyobb alakja, Détshy Mihály már évtizedekkel korábban összegyűjtött és publikált. A 2006-ban kezdődött feltárást Ringer István régész vezette. A műhely 1631 és 1648 között működött. Ebben az időben összesen 4 ágyúöntő állt a fejedelem alkalmazásában, akik bronzból öntöttek ágyút és harangot.

A sárospataki vár, más néven a Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása. A sárospataki vár a hatalmas Rákóczi-birtoknak része volt. A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony.

Alsóörs község Veszprém megyében található. Területét már a rómaiak idején lakták, edénytöredékek és egy 11. századi temető maradványai is előkerültek a környéken. A történelem viharai alatt a falu többször elpusztult, 1570-ben valószínűleg egy török-magyar ütközet helyszíne is volt. Barokk stílusú református temploma román és gótikus stíluselemeket is őriz.

Tolcsva idegenforgalmi vonzerejét a világhírű hegyaljai bor, a szinte érintetlen természet szépsége és a műemlékek sokasága jelenti, A tolcsvai református egyházközösség egyike a legrégebbi és legnevezetesebb hegyaljai közösségeknek.

A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között.

A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között.

A Kinizsi-vár tövében közel 80 éve épült az a faluképi védettségű parasztház, amelynek alacsony, fagerendás lakóhelyiségeiben és az épület végén lévő istállóban nyílt meg 1968-ban a múzeum. A hangulatos, apró ablakos szobákban a Hangokkal, jelekkel, erőkkel, terekkel embertől emberig című kiállítás Nagyvázsony és környékének posta- és távközléstörténetét mutatja be.

Letenye főúri kastélyát a Szapáry család építtette valószínűleg 1758–1768 között barokk stílusban, majd 1821–1825 között átépítették klasszicista formába. A kastély 1830 körül házasság révén került az Andrássy család birtokába, innen a ma is használatos elnevezés.

Letenye, vagyis a Mura városa Zala megyében található. Ismert a településen található Szapáry-Andrássy kastélya, melyben a város művelődési háza, a kastély kertjében pedig a könyvtára működik.

Zengővárkony község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban található. A kicsi településen mintaszerű a hagyományőrzés. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát is,, Zengővárkony ad otthont a Míves Tojás Múzeumnak, mely Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteménye.

A pécsi zsinagóga Pécs egyetlen izraelita vallású zsinagógája, ami 1868–69-ben épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján romantikus stílusban. A Kossuth téren álló épület felújítása 1980 óta is tart.

A közigazgatási szempontból Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélek ad otthont a szlovák tájháznak. 2012-ig a Balassa Bálint Múzeum része, 2013-tól a Magyar Nemzeti Múzeum egyik intézménye.

A Dornyay Béla Múzeum őrzi Nógrád megye történetére vonatkozó történeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti gyűjteményeket, valamint 2013-tól a megyei régészeti feltárások anyagát is, mely később néprajzi gyűjtőkörrel is bővült. 2009-ig a Mikszáth és Madách hagyatékok gyűjtésének országos hatókörével is rendelkezett.

A múzeum Látványtárában régészeti, néprajzi és képzőművészeti műtárgyakból álló válogatás, többek között: hajómakettek, régi bútorok és muzeális könyvek tekinthető meg.

Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, már saját korában széleskörű elismertséget szerzett. Az épületben korábban a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum filiája is működött.

A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze, a Zagyva partján fekszik, a Tisza-Zagyva torkolat közelében. Eredetileg azokat a városrészeket nevezték Tabánnak, ahol tímártelepek voltak, a név az oszmán-török “tabaq-xane” cserzőműhely, tímárműhely jelentésű szóból származik.

A Babits Mihály Emlékház az esztergomi Előhegyen található műemléki Babits-villában működik. Az autogramfalon Babits kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek és művészeknek az aláírása látható. Az emlékház autóval is megközelíthető, a református templom mellett nyíló Siszler utcán felfelé haladva, majd balra fordulva, az Einczinger közön felfelé.

A Viski Károly Múzeum a Kalocsai Sárköz tájmúzeuma. Az U alaprajzú, eklektikus stílusú saroképület 1885-ben épült. Hosszabbik oldala a Szent István útra, rövidebb oldala az Eötvös utcára nyílik, építtetője Hajnald Lajos érsek volt. Az épületben eredetileg iskola működött.

A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti bányamúzeuma, 1965. április 30-án nyílt meg az egykori József lejtősakna vágatrendszerében. A szomszédos bányakolónia egyik volt tiszti lakásában 1985-ben a történeti kiállítás, 1986-ban pedig a külszíni bemutató, 1995-ben a felújított múzeum kiállítása nyílt meg. A gyűjtemény a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiállítóhelyeként működik.

Az Óvodatörténeti Múzeum kiállítása a martonvásári kastélypark árnyas gesztenyefái között megbúvó épületben található. A múzeum 1990-ben kapott működési engedélyt Nyíregyházán, onnan 1995-ben került Martonvásárra. A múzeum 2014 szeptemberétől új, felújított helyszínen a kastélytól nem messze, az országút túloldalán lévő épületben található.

A múzeum fő kutatási területei a népművészet, ezen belül is a textil és a viselet, a népi vallásosság, a népi írásosság valamint a szokások és hagyományok. A múzeum új kutatási irányvonala a 2001-ben újraindított palóckutatás.

A Madách Imre Emlékmúzeum a Nógrád megyei Csesztvén, Madách Imre egykori kúriájában található. A házas éveinek otthonában kialakított irodalmi emlékhely, 1964 óta múzeum Magyarország egyetlen Madách-múzeuma.

A balatonszemesi Postamúzeum az egykori lóváltó állomás épületében és annak udvarán tekinthető meg. Az udvar egy része fedett kocsiszín, ahol elsősorban ló- és motorvontatású szállító járművek hosszú sora látható. Belül a posta levél-, csomag- és személyszállító szolgáltatásait tekinthetik meg.

Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban, a Tokaj-hegyaljai borvidéken található. A Herba kastélynak otthont adó Dessewffy-kastélyt valószínűleg Bónis Ferenc építtette 1659-ben.

Szigetvár Baranya megyei város, már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. A város számtalan nevezetessége közül a Makovecz Imre tervei alapján készült Vigadó is kiemelkedő, ma kulturális központként működik.

A török hódoltság után 1716-ban újra benépesítették a mátraalji falut. Kisnánára Árva megyéből érkeztek az első szlovák telepesek. A vár tövében álló szlovák parasztház 1880-90 között épült, 1971-ben a várromok régészeti feltárásakor az Országos Műemlékfelügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől számítják a tájház alapítását és megnyitását is.

A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. A vár fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözi, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. Az Öreg-tó partján álló építmény ma is szemet gyönyörködtető látvány.

Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban található. A tiszadobi Andrássy kastély a hazai historizáló kastélyépítészet egyik legimpozánsabb alkotása. A kastély 1880 és 1885 között épült gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján. Tervezője Meinig Artúr volt, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit.

A székelyderzsi unitárius templom Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke, Székelyderzs központjában egy enyhe magaslaton áll. A vártemplom három egységből áll: torony, várkerítés és a templom. A lenyűgöző építészeti látvány mellett a vártemplom különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása. A templom az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

A Hegyalja kapujának számító Szerencs városában áll a késő reneszánsz stílusú Rákóczi-vár. A várban működő Zempléni Múzeumba látogatók megtekinthetik a közgyűjtemény közel egymillió darabból álló képeslap-gyűjteményét, A Hegyalja kapujának számító Szerencs városának központjában áll a hangulatos parkkal övezett késő reneszánsz stílusú impozáns Rákóczi-vár. A várban működő Zempléni Múzeumba látogatók megtekinthetik a közgyűjtemény közel egymillió darabból álló képes levelezőlap gyűjteményét, ex libriseit, és a Rákóczi Zsigmond és korát bemutató kiállítását.

A Nyírbátori református templom Magyarország legnagyobb gótikus temploma, a Felső-Tisza vidékének legeredetibb műemléke, harangtornya pedig a legnagyobb és egyik legöregebb harangláb hazánkban.

Feldebrő Heves megyében a Mátra délkeleti lábánál a Tarna völgyében helyezkedik el. A község története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A templomot a XI. század első felében alapították, eredetileg sírtemplomnak épült.

Piricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírségben található. Nevét az oklevelekben már 1299-ben említik. Református temploma ma a település központjában, egy alig észrevehető templomdombon áll. A román stílusú, egyhajós, négyszög szentélyű téglatemplomot a XIII. században emelték.

Edelény a Bódva-völgyében fekvő kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, és a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.

A főváros legmagasabb pontján, a János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található. Megközelíteni a Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút „János-hegy” állomásától a legegyszerűbb, vagy gyalogosan a 21A jelzésű járat Normafa megállójától érhető el a legkönnyebben.

A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár (castrum Wasonkew, vagyis Vázsonykő vára) a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A Nyugat-Dunántúlon, a Veszprém megyei Nagyvázsony községben található, nem messze a Veszprém-Tapolca úttól, a Vázsonyi-medencében. A dunántúli várak közül az egyik legépebben fennmaradt és helyreállított várrom.

A kőtár Kamicsáczi Horváth Márk sírkövét őrzi.

1494. november 24-én meghalt Kinizsi Pál, akit a vázsonyi pálos kolostortemplomban helyeztek végső nyugalomra, 1508-ban pedig Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot temették el a Szent Mihály templomban. A régészeti ásatások során mindkettejük sírját feltárták, Kinizsi vörös márvány sírköve ma a vár kápolnájában, míg Horváth Márk sírköve a kápolna alatti boltozott pincében berendezett kőtárban látható.

Régi és patinás az épületegyüttes, amely egykoron gazdálkodási központként szolgált, amely ma a galériának és múzeumnak az otthona.

A pannonhalmi könyvtár – bár középkori anyagából semmi nem maradt meg – Magyarország legrégebbi könyvtára. A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese, benne a Főapátsági Könyvtár és annak könyvgyűjteménye 1996 óta a Világörökség része.

A Pannonhalmi Szent Márton Bazilika ma is látható tömegének nagy része a XIII. század elején, Oros apát (1207-1243) idejében épült kora gótikus stílusban. Ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Felszentelése valószínűleg 1224-ben volt.

A beregi Tiszaháton, Lónyán a nagylónyai településrészen található a református templom, amely a 13. században épült. Kislónya és Nagylónya nevű falvakat egy 1270-es oklevél szerint Bánk bán vásárolta meg, majd vejének, Simonnak adományozta. A falu későbbi birtokosa a Lónyay család lett, akik később ide is temetkeztek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Pusztaradvány falu közepén, egy ősfákkal borított domboldalon áll a historizáló stílusú, neoklasszicista formaelemeket tartalmazó Pallavicini-kastély. A hazánkban jelentős birtokossá váló Pallaviciniek a család genovai ágából származtak.

A szecessziós templom Kós Károly és Jánszky Béla tervei alpján, 1908-1910-ben épült. A belső kialakítást a később bekapcsolódó Györgyi Dénessel együtt, az ő terveik alapján, 1910-1914-ben fejezték be. A belső festés Kőrösfői Kriesch Aladár festőművész-tanár tervei alapján, az akkori Iparművészeti Főiskola növendékeinek diplomamunkája.

Bár a Soroksár-Újtelepi Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István király-plébániatemplom épülete új, története, a II. világháborúra nyúlik vissza, a kegyhely az egyik legrégebbi Fatimai zarándokhely hazánkban.

A keszthelyi Festetics-kastély parkjában a korábbi évtizedekben a honvédség rendezkedett be, a vadászati kiállításnak is otthont adó épület egykoron a hírszerzés dunántúli központja volt. Az épület maga az 1950-es években épült, felújítására 2008-ban került sor.

A Balatoni Múzeum épülete 1925 és 1928 között épült neobarokk stílusban, Györgyi Dénes tervei alapján.

Székelyszenterzsébet falu Romániában Hargita megyében. A középkori település a református templomtól délnyugatra, a templomdomb lábánál feküdt. Templomáról már 1333-ban írásos emlék szól, az épületről pedig Orbán Balázs is megemlékezik. A reformáció hatása a templom életébe is változást hozott, a katolikusok helyett a reformátusok, majd az unitáriusok osztoztak a templomon. 1662 óta óta kizárólag a református gyülekezeté az épület.

Vas megye délnyugati szögletében, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik Velemér falu. Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el. Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; e szerint, a Szentháromságnak szentelték.

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós, festőművész villája volt, aki az eredeti épületet saját tervei alapján 1840-ben építtette át klasszicista stílusban. Történetének egyik különlegessége, hogy felújításakor az épület eredetihez hű állapotának visszaállítása céljából a művész egyik festményét is felhasználták.

A világ egyik legszebb villamosmegállója, amely eredetileg az itt közlekedő lóvonat végállomása volt. Felújítása 2017 őszén fejeződött be. Napjainkban múzeumként üzemel; a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménynek ad otthont.

A Siroki várat a Tarna mentén, a Mátra keleti vonulatának vulkanikus csúcsán, egy 296 méter magas riolittufa sziklatömb tetejére építették. A hegy gyomrába járatokat, termeket vájtak, ami igazán különlegessé teszi az erődítményt.

Felső-Háromszék egyik legszebb településén, Gelencén látható ez a – Szent Imre herceg tiszteletére felszentelt – római katolikus templom, amely az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította.

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

A bögözi református templom műemlékké nyilvánított templom Romániában, Hargita megyében, 5 km-re Székelyudvarhelytől. Erdély egyik legfontosabb középkori egyházi műemléke. A falu azon kevés székely faluközpontok egyike, amelyek lakossága nagyrészt református felekezetű, s ezt igazolja a templom jelentősége

A Veszprém megyei Szentkirályszabadja a megyeszékhely és a Balaton északi partja között mintegy félúton, a Malom-völgy északi bejáratánál található település. A községet a XIII. században olyan sajátos jogállású, a várjobbágyok előkelő rétegéhez tartozó és saját földekkel rendelkező, de az alávetett népességhez tartozó úgynevezett „szent király szabadjai” lakták, akik kiváltságaikat első királyunktól, Szent Istvántól eredeztették. A templomot a XIII. században – legkorábbi említése 1291 – építették, eredetileg román stílusban, de a későbbi esztendőkben gótikus jegyekkel bővítették.

A Vizsolyi református templom egy Árpád-kori műemlék templom. Az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Bibliából, a Vizsolyi (Károlyi) Bibliából a mai napig őriz egy első kiadású példányt.

A valamikori borkereskedő háza alatti pince egyik ágát modern kiállítóhelyé alakították, amely így alkalmassá vált borkóstolók és borvacsorák tartására is.

A múzeum épülete 1790 táján a görög eredetű Karácsony család által épült, majd a 19. században a Szaszaráthok tulajdonába került egykori kereskedőfamíliák lakóháza.

Egy régi, romos serház épületét alakították át Világörökségi Bormúzeummá. A múzeum a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont harmadik attrakciója, a színház és a Tokaji Múzeum mellett.

Esztergomot fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokás nevezni. A várhegy már 971 körül fontos helyszín volt, hiszen a fejedelmi trónra került Géza, az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül.

Az Esterházy-kastély Pápán a Fő téren, a Nagytemplom mögött található. A kastély épülete nem előzmény nélküli, ugyanis a 15. század első felében, a Garaiak által emelt vár állt a helyén.

A ma álló épület elődjét, Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni még a 14. században. Első említésekor, 1456-ban már várként hivatkoznak rá, de később is hol várként, hol várkastélyként említik. A ma is látható barokk kastély a 18. században épült. Az épület 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély ma a múlt századi neves politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viseli, a Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit gyűjtő múzeumnak ad otthont.

A közgyűjtemény Székesfehérvár belvárosának egyik legkiemelkedőbb műemlék épülettömbjében található. A ház tulajdonképpen három középkori eredetű épület összeolvadásából jött létre, így Hiemer-Font-Caraffa néven is ismert. A múzeum két gyűjteményből áll: Moskovszky Éva játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

A jól csengő De la Motte nevet két épület őrzi. Az egyik a budapesti várnegyedben található barokk stílusú palota, a másik pedig az Egertől alig néhány kilométerre fekvő Noszvaj gyöngyszeme, az ugyancsak barokk kastély. A Szepessy család 1774-1778 között építtette a kastélyt, a kivitelező Povolni János lehetett, ugyanakkor a tervezőről megoszlanak a vélemények, Fellner Jakab neve merül fel a leggyakrabban.

Csengersima község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban található. Egyhajós, Árpád-kori temploma a legrégebbi a Szamos-partiak között. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos torony található, mennyezete festett.

Dörgicse község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban van. Ritkaság, hogy egy ilyen kis területen egyszerre három Árpád-kori templomrom is megtalálható. Kisdörgicse, de különösen Alsó- és Felsődörgicse templomromjai még most is megkapó emlékeink.

Vecsés város a budapesti agglomerációban található. A Bálint Ágnes Kulturális Központ 2013. május 24-én nyitotta meg kapuit a városban. A létesítmény legfőbb célja az volt, hogy külső és belső megjelenésével méltón képviselhesse a város kulturális életének centrumát.

Az Olof Palme sétány 5. szám alatt jegyzett épület a korábban megnyitott Műjégpálya mellett, 1895-ben épült fel id. Francsek Imre tervei alapján, neobarokk stílusban. A második világháborúban az épület környezete jelentős károkat szenvedett. A Városligeti Műjégpálya épületében 2013. szeptember 26-án nyitott meg a Városligeti Café & Bár.

Bódvaszilas község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, a Gömör–Tornai-karsztvidéken található. A tájházat építő kőműves feltehetően a helyi Vojtovics József mester volt, aki leggyakrabban egy Tamás családnevű áccsal dolgozott. A ház berendezése rekonstruált, az elsőház és a konyha a népi lakáskultúra, míg a hátsóház kamarakiállítások, és az állandó „Bódvaszilas története” kiállítás színtere.

Simontornya Tolna megyében, a Tamási járásban található. Várát az 1270-es években építtette Döröcske nembeli Salamon fia, Simon. A vár és a későbbi város is róla kapta a nevét.

2003. január 23-án nyílt meg Közép-Európa első, önálló lepkemúzeuma. Az újpesti kertvárosban található múzeumot a gyűjtő, Juhász György saját otthonában rendezte be, hogy közszemlére tegye az elmúlt évtizedek utazásai alatt felhalmozott, korábban csak kutatók számára hozzáférhető tudományos jelentőségű anyagot.

Ozorai Pipo, vagyis Filippo Scolari által építtetett vár, vagy inkább várkastély Tolna megyében található. Pipo 1416-ban kapott engedélyt arra, hogy kőből vagy fából erősséget építhessen Ozorán. Scolari nem tudott dinasztiát alapítani, mert gyermekei fiatalon elhunytak, ezért a várkastély először a Hédervári családé lett, majd az előrenyomuló török csapatok foglalták el. A várat végül 1686-ban Habsburg katonák foglalták vissza a törököktől. Később az Esterházyak tulajdonába került. A 18. században barokk stílusban építették át, de szolgált börtönként és magtárként is. Az 1970-es években kezdődtek régészeti feltárások az épület körül.

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében található. A Károlyi-kastélyt 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtette. A kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki a pesti Károlyi palota átépítését is végezte. Az építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben is részt vett.

Nagyecsed Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a kisváros a hajdan híres Ecsedi-lápon fekszik. Nevét a Honfoglaláskor kapta, jelentése kisebbik fivér.

Nagyecsed a Nyírség és szatmári tájegység határán fekvő kisváros., a Kraszna szeli ketté. A település határában, az Ecsedi-láp szigetein felépült úgynevezett Sárvárról már Anonymus is megemlékezett Gesta Hungarorumában.

A Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka a tákosi református templom. Legősibb része 1766-ban épült. Az építési dátumot megörökítő “kazettán” olvashatjuk: “ANNO 1766-BAN, DIE 30 JUNY”

A csarodai református templom a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll: a beregi Tiszaháton. Árpád kori temploma most sem nagyobb, mint építésekor volt. A templom építtetője valószínűleg a Káta nemzetség tagja, Rafael fia Gábor, a falu kegyura lehetett.

A Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nagy gondot fordít a vízügyi múlt ápolására. Már régen tervezték, hogy az Igazgatóság területén elfekvő, ma már muzeális értékű gépeket, eszközöket összegyűjtik és kiállítják. Erre a célra megfelelőnek bizonyult Nagyecseden a Péchy László szivattyútelep udvarán álló széntároló épület. Így, a ma is kitűnő állapotban lévő épület ad otthont a Kiállítóhelynek.

Putnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el a Sajó bal partján. A galériát 1994-ben alapította a gömöri Hétben született Ujváry Zoltán néprajztudós, saját képzőművészeti gyűjteményéből.

A putnoki Gömöri Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi hálózat részeként 1987. február 27-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Épülete feltehetően az egyik legrégebbi ház Putnokon.