Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum – Vizsoly

A Vizsolyi református templom egy Árpád-kori műemlék templom. Az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Bibliából, a Vizsolyi (Károlyi) Bibliából a mai napig őriz egy első kiadású példányt.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szent István király templom – Szentkirályszabadja

A Veszprém megyei Szentkirályszabadja a megyeszékhely és a Balaton északi partja között mintegy félúton, a Malom-völgy északi bejáratánál található település. A községet a XIII. században olyan sajátos jogállású, a várjobbágyok előkelő rétegéhez tartozó és saját földekkel rendelkező, de az alávetett népességhez tartozó úgynevezett „szent király szabadjai” lakták, akik kiváltságaikat első királyunktól, Szent Istvántól eredeztették. A templomot a XIII. században – legkorábbi említése 1291 – építették, eredetileg román stílusban, de a későbbi esztendőkben gótikus jegyekkel bővítették.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Bögözi református templom

A bögözi református templom műemlékké nyilvánított templom Romániában, Hargita megyében, 5 km-re Székelyudvarhelytől. Erdély egyik legfontosabb középkori egyházi műemléke. A falu azon kevés székely faluközpontok egyike, amelyek lakossága nagyrészt református felekezetű, s ezt igazolja a templom jelentősége

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Pipo Várkastély – Ozora

Ozorai Pipo, vagyis Filippo Scolari által építtetett vár, vagy inkább várkastély Tolna megyében található. Pipo 1416-ban kapott engedélyt arra, hogy kőből vagy fából erősséget építhessen Ozorán. Scolari nem tudott dinasztiát alapítani, mert gyermekei fiatalon elhunytak, ezért a várkastély először a Hédervári családé lett, majd az előrenyomuló török csapatok foglalták el. A várat végül 1686-ban Habsburg katonák foglalták vissza a törököktől. Később az Esterházyak tulajdonába került. A 18. században barokk stílusban építették át, de szolgált börtönként és magtárként is. Az 1970-es években kezdődtek régészeti feltárások az épület körül.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Barabás Villa Vincellérház – Budapest

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós festőművész villája volt, aki a korábban itt álló présház helyére 1840-ben, saját tervei alapján építette fel a villát.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Városliget Cafe and Restaurant anno 1895 – Budapest

Az Olof Palme sétány 5. szám alatt jegyzett épület a korábban megnyitott Műjégpálya mellett, 1895-ben épült fel id. Francsek Imre tervei alapján, neobarokk stílusban. A második világháborúban az épület környezete jelentős károkat szenvedett. A Városligeti Műjégpálya épületében 2013. szeptember 26-án nyitott meg a Városligeti Café & Bár.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Bálint Ágnes Kulturális Központ – Vecsés

Vecsés város a budapesti agglomerációban található. A Bálint Ágnes Kulturális Központ 2013. május 24-én nyitotta meg kapuit a városban. A létesítmény legfőbb célja az volt, hogy külső és belső megjelenésével méltón képviselhesse a város kulturális életének centrumát.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Csengersimai református templom

Csengersima község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban található. Egyhajós, Árpád-kori temploma a legrégebbi a Szamos-partiak között. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos torony található, mennyezete festett.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

De La Motte-kastély – Noszvaj

A jól csengő De la Motte nevet két épület őrzi. Az egyik a budapesti várnegyedben található barokk stílusú palota, a másik pedig az Egertől alig néhány kilométerre fekvő Noszvaj gyöngyszeme, az ugyancsak barokk kastély. A Szepessy család 1774-1778 között építtette a kastélyt, a kivitelező Povolni János lehetett, ugyanakkor a tervezőről megoszlanak a vélemények, Fellner Jakab neve merül fel a leggyakrabban.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Terézia-lakosztály – Alsópetény

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Kiskastély – Alsópetény

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Prónay-kastély – Alsópetény

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Hetedhét Játékmúzeum – Székesfehérvár

A közgyűjtemény Székesfehérvár belvárosának egyik legkiemelkedőbb műemlék épülettömbjében található. A ház tulajdonképpen három középkori eredetű épület összeolvadásából jött létre, így Hiemer-Font-Caraffa néven is ismert. A múzeum két gyűjteményből áll: Moskovszky Éva játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Forgách-kastély – Szécsény

A ma álló épület elődjét, Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni még a 14. században. Első említésekor, 1456-ban már várként hivatkoznak rá, de később is hol várként, hol várkastélyként említik. A ma is látható barokk kastély a 18. században épült. Az épület 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély ma a múlt századi neves politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viseli, a Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit gyűjtő múzeumnak ad otthont.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Esterházy-kastély – Pápa

Az Esterházy-kastély Pápán a Fő téren, a Nagytemplom mögött található. A kastély épülete nem előzmény nélküli, ugyanis a 15. század első felében, a Garaiak által emelt vár állt a helyén.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Pincemúzeum – Tokaj

A valamikori borkereskedő háza alatti pince egyik ágát modern kiállítóhelyé alakították, amely így alkalmassá vált borkóstolók és borvacsorák tartására is.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Tokaji Múzeum

A múzeum épülete 1790 táján a görög eredetű Karácsony család által épült, majd a 19. században a Szaszaráthok tulajdonába került egykori kereskedőfamíliák lakóháza.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Világörökségi Bormúzeum – Tokaj

Egy régi, romos serház épületét alakították át Világörökségi Bormúzeummá. A múzeum a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont harmadik attrakciója, a színház és a Tokaji Múzeum mellett.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Gödöllői Királyi Kastély

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya a gödöllői Grassalkovich-kastély. A Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának sokat köszönhet Gödöllő. A kastély az 1740-es években épült, Mayerhoffer András tervei alapján.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Barokk Kastélyszínház – Gödöllő

A XVIII. századi Magyarországon a színjátszás főként iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében, Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki színháztermet, ez az első, máig fennmaradt kulisszás kőszínház Magyarországon.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Premontrei Prépostság – Csorna

A Csornai Premontrei Prépostság Csorna egyik legimpozánsabb épületegyüttese, a 85-ös főút mellett, a város szívében található. A csornai premontrei prépostságot az Osl nemzetség 1210–20 körül alapította. A monostort elsőként említő megbízható forrás 1226-ból maradt fenn.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Nagyboldogasszony templom – Csorna

Magyarországra a rendszerváltás után két helyen telepedett vissza a premontrei rend, Csornára és Gödöllőre. Csorna Győr-Moson-Sopron megyében található, a Csornai járás székhelye, „a Rábaköz fővárosa.”

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Cselley-ház – Mosonmagyaróvár

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye – Sárospatak

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye, igazi ipartörténeti kuriózum, melynek régészeti feltárását hosszas kutatómunka előzte meg. A fejedelem ágyú- és harangöntő műhelyéről bőséges forrásanyag maradt ránk, melyet a pataki vár kutatásának és helyreállításának egyik legnagyobb alakja, Détshy Mihály már évtizedekkel korábban összegyűjtött és publikált. A 2006-ban kezdődött feltárást Ringer István régész vezette. A műhely 1631 és 1648 között működött. Ebben az időben összesen 4 ágyúöntő állt a fejedelem alkalmazásában, akik bronzból öntöttek ágyút és harangot.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Vörös-torony – Sárospatak

A sárospataki vár, más néven a Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása. A sárospataki vár a hatalmas Rákóczi-birtoknak része volt. A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Alsóörs-Lovasi Református Templom

Alsóörs község Veszprém megyében található. Területét már a rómaiak idején lakták, edénytöredékek és egy 11. századi temető maradványai is előkerültek a környéken. A történelem viharai alatt a falu többször elpusztult, 1570-ben valószínűleg egy török-magyar ütközet helyszíne is volt. Barokk stílusú református temploma román és gótikus stíluselemeket is őriz.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Tolcsvai Református Templom

Tolcsva idegenforgalmi vonzerejét a világhírű hegyaljai bor, a szinte érintetlen természet szépsége és a műemlékek sokasága jelenti, A tolcsvai református egyházközösség egyike a legrégebbi és legnevezetesebb hegyaljai közösségeknek.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szeplőtelen fogantatás templom – Altemplom

A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szeplőtelen fogantatás templom – Fót

A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Postamúzeum – Nagyvázsony

A Kinizsi-vár tövében közel 80 éve épült az a faluképi védettségű parasztház, amelynek alacsony, fagerendás lakóhelyiségeiben és az épület végén lévő istállóban nyílt meg 1968-ban a múzeum. A hangulatos, apró ablakos szobákban a Hangokkal, jelekkel, erőkkel, terekkel embertől emberig című kiállítás Nagyvázsony és környékének posta- és távközléstörténetét mutatja be.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szapáry-Andrássy-kastély – Letenye

Letenye főúri kastélyát a Szapáry család építtette valószínűleg 1758–1768 között barokk stílusban, majd 1821–1825 között átépítették klasszicista formába. A kastély 1830 körül házasság révén került az Andrássy család birtokába, innen a ma is használatos elnevezés.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Fáklya Művelődési Ház és Könyvtár – Letenye

Letenye, vagyis a Mura városa Zala megyében található. Ismert a településen található Szapáry-Andrássy kastélya, melyben a város művelődési háza, a kastély kertjében pedig a könyvtára működik.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Míves Tojás Gyűjtemény Múzeumi Intézmény – Zengővárkony

Zengővárkony község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban található. A kicsi településen mintaszerű a hagyományőrzés. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát is,, Zengővárkony ad otthont a Míves Tojás Múzeumnak, mely Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteménye.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Pécsi zsinagóga

A pécsi zsinagóga Pécs egyetlen izraelita vallású zsinagógája, ami 1868–69-ben épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján romantikus stílusban. A Kossuth téren álló épület felújítása 1980 óta is tart.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szlovák Tájház – Esztergom

A közigazgatási szempontból Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélek ad otthont a szlovák tájháznak. 2012-ig a Balassa Bálint Múzeum része, 2013-tól a Magyar Nemzeti Múzeum egyik intézménye.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Dornyay Béla Múzeum – Salgótarján

A Dornyay Béla Múzeum őrzi Nógrád megye történetére vonatkozó történeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti gyűjteményeket, valamint 2013-tól a megyei régészeti feltárások anyagát is, mely később néprajzi gyűjtőkörrel is bővült. 2009-ig a Mikszáth és Madách hagyatékok gyűjtésének országos hatókörével is rendelkezett.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

MNM Balassa Bálint Múzeuma – Esztergom

A múzeum Látványtárában régészeti, néprajzi és képzőművészeti műtárgyakból álló válogatás, többek között: hajómakettek, régi bútorok és muzeális könyvek tekinthető meg.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Ráth György-Villa – Budapest

Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, már saját korában széleskörű elismertséget szerzett. Az épületben korábban a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum filiája is működött.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Tabáni Tájház – Szolnok

A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze, a Zagyva partján fekszik, a Tisza-Zagyva torkolat közelében. Eredetileg azokat a városrészeket nevezték Tabánnak, ahol tímártelepek voltak, a név az oszmán-török “tabaq-xane” cserzőműhely, tímárműhely jelentésű szóból származik.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Babits Mihály Emlékház – Esztergom

A Babits Mihály Emlékház az esztergomi Előhegyen található műemléki Babits-villában működik. Az autogramfalon Babits kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek és művészeknek az aláírása látható. Az emlékház autóval is megközelíthető, a református templom mellett nyíló Siszler utcán felfelé haladva, majd balra fordulva, az Einczinger közön felfelé.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Viski Károly Múzeum – Kalocsa

A Viski Károly Múzeum a Kalocsai Sárköz tájmúzeuma. Az U alaprajzú, eklektikus stílusú saroképület 1885-ben épült. Hosszabbik oldala a Szent István útra, rövidebb oldala az Eötvös utcára nyílik, építtetője Hajnald Lajos érsek volt. Az épületben eredetileg iskola működött.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Bányászati Kiállítóhely – Salgótarján

A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti bányamúzeuma, 1965. április 30-án nyílt meg az egykori József lejtősakna vágatrendszerében. A szomszédos bányakolónia egyik volt tiszti lakásában 1985-ben a történeti kiállítás, 1986-ban pedig a külszíni bemutató, 1995-ben a felújított múzeum kiállítása nyílt meg. A gyűjtemény a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiállítóhelyeként működik.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Óvodamúzeum – Martonvásár

Az Óvodatörténeti Múzeum kiállítása a martonvásári kastélypark árnyas gesztenyefái között megbúvó épületben található. A múzeum 1990-ben kapott működési engedélyt Nyíregyházán, onnan 1995-ben került Martonvásárra. A múzeum 2014 szeptemberétől új, felújított helyszínen a kastélytól nem messze, az országút túloldalán lévő épületben található.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Palóc Múzeum – Balassagyarmat

A múzeum fő kutatási területei a népművészet, ezen belül is a textil és a viselet, a népi vallásosság, a népi írásosság valamint a szokások és hagyományok. A múzeum új kutatási irányvonala a 2001-ben újraindított palóckutatás.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Madách Imre Emlékmúzeum – Csesztve

A Madách Imre Emlékmúzeum a Nógrád megyei Csesztvén, Madách Imre egykori kúriájában található. A házas éveinek otthonában kialakított irodalmi emlékhely, 1964 óta múzeum Magyarország egyetlen Madách-múzeuma.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Postamúzeum – Balatonszemes

A balatonszemesi Postamúzeum az egykori lóváltó állomás épületében és annak udvarán tekinthető meg. Az udvar egy része fedett kocsiszín, ahol elsősorban ló- és motorvontatású szállító járművek hosszú sora látható. Belül a posta levél-, csomag- és személyszállító szolgáltatásait tekinthetik meg.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Károlyi-kastély – Fehérvárcsurgó

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében található. A Károlyi-kastélyt 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtette. A kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki a pesti Károlyi palota átépítését is végezte. Az építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben is részt vett.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Salgói vár

Salgó vára a Medves-fennsík 625 méter magas szikláján áll. A fennmaradt várfal-maradványokból következtethető, hogy az építmény három részből állt: a kiemelkedő szikla tetején a felső várból, az ezt körülvevő, hosszan elnyúló középső várból, valamint az alsó várból, melynek már csak egy kisebb falszakasza látható az északnyugati oldalon.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Helia-D Herba-kastély – Tolcsva

Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban, a Tokaj-hegyaljai borvidéken található. A Herba kastélynak otthont adó Dessewffy-kastélyt valószínűleg Bónis Ferenc építtette 1659-ben.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szentháromság templom – Velemér

Vas megye délnyugati szögletében, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik Velemér falu. Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el. Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; e szerint, a Szentháromságnak szentelték.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Vigadó – Szigetvár

Szigetvár Baranya megyei város, már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. A város számtalan nevezetessége közül a Makovecz Imre tervei alapján készült Vigadó is kiemelkedő, ma kulturális központként működik.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szlovák tájház – Kisnána

A török hódoltság után 1716-ban újra benépesítették a mátraalji falut. Kisnánára Árva megyéből érkeztek az első szlovák telepesek. A vár tövében álló szlovák parasztház 1880-90 között épült, 1971-ben a várromok régészeti feltárásakor az Országos Műemlékfelügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől számítják a tájház alapítását és megnyitását is.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Simontornyai vár

Simontornya Tolna megyében, a Tamási járásban található. Várát az 1270-es években építtette Döröcske nembeli Salamon fia, Simon. A vár és a későbbi város is róla kapta a nevét.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Tatai vár

A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. A vár fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözi, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. Az Öreg-tó partján álló építmény ma is szemet gyönyörködtető látvány.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Vármúzeum – Esztergom

Esztergomot fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokás nevezni. A várhegy már 971 körül fontos helyszín volt, hiszen a fejedelmi trónra került Géza, az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szivattyútelep – Nagyecsed

Az 1915-17 között épült gőzüzemű szivattyútelep az Ecsedi-láp lecsapolásának egyik legfontosabb műtárgya. Gépészeti berendezését az Első Hazai Gépgyár Rt., valamint a Ganz és Társa Danubius cégek szállították. A belvíz mentesítési szivattyúzások mellett Mátészalkát és még 14 környező községet látott el villamos energiával.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Andrássy-kastély – Tiszadob

Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban található. A tiszadobi Andrássy kastély a hazai historizáló kastélyépítészet egyik legimpozánsabb alkotása. A kastély 1880 és 1885 között épült gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján. Tervezője Meinig Artúr volt, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Zempléni Múzeum – Szerencs vára

A Hegyalja kapujának számító Szerencs városában áll a késő reneszánsz stílusú Rákóczi-vár. A várban működő Zempléni Múzeumba látogatók megtekinthetik a közgyűjtemény közel egymillió darabból álló képeslap-gyűjteményét, A Hegyalja kapujának számító Szerencs városának központjában áll a hangulatos parkkal övezett késő reneszánsz stílusú impozáns Rákóczi-vár. A várban működő Zempléni Múzeumba látogatók megtekinthetik a közgyűjtemény közel egymillió darabból álló képes levelezőlap gyűjteményét, ex libriseit, és a Rákóczi Zsigmond és korát bemutató kiállítását.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Holló László Galéria – Putnok

Putnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el a Sajó bal partján. A galériát 1994-ben alapította a gömöri Hétben született Ujváry Zoltán néprajztudós, saját képzőművészeti gyűjteményéből.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Nagyecsedi református templom

Nagyecsed a Nyírség és szatmári tájegység határán fekvő kisváros., a Kraszna szeli ketté. A település határában, az Ecsedi-láp szigetein felépült úgynevezett Sárvárról már Anonymus is megemlékezett Gesta Hungarorumában.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szilasi Tájház – Bódvaszilas

Bódvaszilas község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, a Gömör–Tornai-karsztvidéken található. A tájházat építő kőműves feltehetően a helyi Vojtovics József mester volt, aki leggyakrabban egy Tamás családnevű áccsal dolgozott. A ház berendezése rekonstruált, az elsőház és a konyha a népi lakáskultúra, míg a hátsóház kamarakiállítások, és az állandó „Bódvaszilas története” kiállítás színtere.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Újpesti Lepkemúzeum

2003. január 23-án nyílt meg Közép-Európa első, önálló lepkemúzeuma. Az újpesti kertvárosban található múzeumot a gyűjtő, Juhász György saját otthonában rendezte be, hogy közszemlére tegye az elmúlt évtizedek utazásai alatt felhalmozott, korábban csak kutatók számára hozzáférhető tudományos jelentőségű anyagot.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Tákosi református templom – Tákos

A Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka a tákosi református templom. Legősibb része 1766-ban épült. Az építési dátumot megörökítő “kazettán” olvashatjuk: “ANNO 1766-BAN, DIE 30 JUNY”

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szent Márton-templom altemploma – Feldebrő

Feldebrő Heves megyében a Mátra délkeleti lábánál a Tarna völgyében helyezkedik el. A község története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A templomot a XI. század első felében alapították, eredetileg sírtemplomnak épült.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Csarodai református templom

A csarodai református templom a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll: a beregi Tiszaháton. Árpád kori temploma most sem nagyobb, mint építésekor volt. A templom építtetője valószínűleg a Káta nemzetség tagja, Rafael fia Gábor, a falu kegyura lehetett.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Piricse református templom

Piricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírségben található. Nevét az oklevelekben már 1299-ben említik. Református temploma ma a település központjában, egy alig észrevehető templomdombon áll. A román stílusú, egyhajós, négyszög szentélyű téglatemplomot a XIII. században emelték.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Edelényi L Huillier–Coburg-kastély

Edelény a Bódva-völgyében fekvő kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, és a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Erzsébet-kilátó – Budapest

A főváros legmagasabb pontján, a János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található. Megközelíteni a Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút „János-hegy” állomásától a legegyszerűbb, vagy gyalogosan a 21A jelzésű járat Normafa megállójától érhető el a legkönnyebben.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Nagyvázsonyi vár – Kinizsi-vár

A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár (castrum Wasonkew, vagyis Vázsonykő vára) a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A Nyugat-Dunántúlon, a Veszprém megyei Nagyvázsony községben található, nem messze a Veszprém-Tapolca úttól, a Vázsonyi-medencében. A dunántúli várak közül az egyik legépebben fennmaradt és helyreállított várrom.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Nagyvázsonyi Kinizsi-vár kőtára

A kőtár Kamicsáczi Horváth Márk sírkövét őrzi.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Nagyvázsonyi Kinizsi-vár kápolna

1494. november 24-én meghalt Kinizsi Pál, akit a vázsonyi pálos kolostortemplomban helyeztek végső nyugalomra, 1508-ban pedig Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot temették el a Szent Mihály templomban. A régészeti ásatások során mindkettejük sírját feltárták, Kinizsi vörös márvány sírköve ma a vár kápolnájában, míg Horváth Márk sírköve a kápolna alatti boltozott pincében berendezett kőtárban látható.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Pannonhalmi Apátsági Múzeum és Galéria

Régi és patinás az épületegyüttes, amely egykoron gazdálkodási központként szolgált, amely ma a galériának és múzeumnak az otthona.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár

A pannonhalmi könyvtár – bár középkori anyagából semmi nem maradt meg – Magyarország legrégebbi könyvtára. A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese, benne a Főapátsági Könyvtár és annak könyvgyűjteménye 1996 óta a Világörökség része.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szent Márton-bazilika – Pannonhalma

A Pannonhalmi Szent Márton Bazilika ma is látható tömegének nagy része a XIII. század elején, Oros apát (1207-1243) idejében épült kora gótikus stílusban. Ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Felszentelése valószínűleg 1224-ben volt.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Nagylónyai református templom

A beregi Tiszaháton, Lónyán a nagylónyai településrészen található a református templom, amely a 13. században épült. Kislónya és Nagylónya nevű falvakat egy 1270-es oklevél szerint Bánk bán vásárolta meg, majd vejének, Simonnak adományozta. A falu későbbi birtokosa a Lónyay család lett, akik később ide is temetkeztek.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Pusztaradványi Pallavicini-kastély

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Pusztaradvány falu közepén, egy ősfákkal borított domboldalon áll a historizáló stílusú, neoklasszicista formaelemeket tartalmazó Pallavicini-kastély. A hazánkban jelentős birtokossá váló Pallaviciniek a család genovai ágából származtak.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Vízügyi Múzeum – Nagyecsed

A Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nagy gondot fordít a vízügyi múlt ápolására. Már régen tervezték, hogy az Igazgatóság területén elfekvő, ma már muzeális értékű gépeket, eszközöket összegyűjtik és kiállítják. Erre a célra megfelelőnek bizonyult Nagyecseden a Péchy László szivattyútelep udvarán álló széntároló épület. Így, a ma is kitűnő állapotban lévő épület ad otthont a Kiállítóhelynek.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Berey József Helytörténeti Múzeum – Nagyecsed

Nagyecsed Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a kisváros a hajdan híres Ecsedi-lápon fekszik. Nevét a Honfoglaláskor kapta, jelentése kisebbik fivér.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Gömöri Múzeum – Putnok

A putnoki Gömöri Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi hálózat részeként 1987. február 27-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Épülete feltehetően az egyik legrégebbi ház Putnokon.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Végh Kúria – Erdőtarcsa

Erdőtarcsa Nógrád megyében, a Pásztói járásban az Ilka-patak völgyében található. A települést gyakran hívják kastélyos falunak is, hiszen több kastély és kúria is van a községben. Ilyen a barokk stílusú Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély, mely napjainkban az MTA alkotóháza, a klasszicista stílusú Kubinyi-Márkus kúria, mely az iskolának és az óvodának ad helyet, és a szintén klasszicista stílusú Végh kúria, mely lakóházként funkcionál.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Újpesti Városháza

Az újpesti városháza egykor – az 1907-től önálló – Újpest város önkormányzatának központi hivatala volt; manapság Budapest IV. kerületének adminisztratív központjaként funkcionál.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Batthyány-Montenuovo család mauzóleuma – Bóly

A Batthyány-Montenuovo család historizáló, neoromán és neogótikus elemeket ötvöző mauzóleumának építését Batthyány Júlia, Montenuovo Vilmos neje rendelte el végrendeletében 1879-ben. Még huszonnégy hosszú évnek kellett eltelnie, mire megvalósult a testamentum kívánsága.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Nyírbátori református templom

A Nyírbátori református templom Magyarország legnagyobb gótikus temploma, a Felső-Tisza vidékének legeredetibb műemléke, harangtornya pedig a legnagyobb és egyik legöregebb harangláb hazánkban.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Havas Boldogasszony katolikus templom – Zebegény

A szecessziós templom Kós Károly és Jánszky Béla tervei alpján, 1908-1910-ben épült. A belső kialakítást a később bekapcsolódó Györgyi Dénessel együtt, az ő terveik alapján, 1910-1914-ben fejezték be. A belső festés Kőrösfői Kriesch Aladár festőművész-tanár tervei alapján, az akkori Iparművészeti Főiskola növendékeinek diplomamunkája.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Siroki vár

A Siroki várat a Tarna mentén, a Mátra keleti vonulatának vulkanikus csúcsán, egy 296 méter magas riolittufa sziklatömb tetejére építették. A hegy gyomrába járatokat, termeket vájtak, ami igazán különlegessé teszi az erődítményt.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Fatimai Szűz plébániatemplom – Soroksár

Bár a Soroksár-Újtelepi Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István király-plébániatemplom épülete új, története, a II. világháborúra nyúlik vissza, a kegyhely az egyik legrégebbi Fatimai zarándokhely hazánkban.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Szent Imre templom – Gelence

Felső-Háromszék egyik legszebb településén, Gelencén látható ez a – Szent Imre herceg tiszteletére felszentelt – római katolikus templom, amely az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Székelyderzsi unitárius vártemplom

A székelyderzsi unitárius templom Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke, Székelyderzs központjában egy enyhe magaslaton áll. A vártemplom három egységből áll: torony, várkerítés és a templom. A lenyűgöző építészeti látvány mellett a vártemplom különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása. A templom az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Református templom – Székelyszenterzsébet

Székelyszenterzsébet falu Romániában Hargita megyében. A középkori település a református templomtól délnyugatra, a templomdomb lábánál feküdt. Templomáról már 1333-ban írásos emlék szól, az épületről pedig Orbán Balázs is megemlékezik. A reformáció hatása a templom életébe is változást hozott, a katolikusok helyett a reformátusok, majd az unitáriusok osztoztak a templomon. 1662 óta óta kizárólag a református gyülekezeté az épület.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Balatoni Múzeum – Keszthely

A Balatoni Múzeum épülete 1925 és 1928 között épült neobarokk stílusban, Györgyi Dénes tervei alapján.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Vadászati Múzeum – Keszthely

A keszthelyi Festetics-kastély parkjában a korábbi évtizedekben a honvédség rendezkedett be, a vadászati kiállításnak is otthont adó épület egykoron a hírszerzés dunántúli központja volt. Az épület maga az 1950-es években épült, felújítására 2008-ban került sor.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Barabás Villa – Budapest

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós, festőművész villája volt, aki az eredeti épületet saját tervei alapján 1840-ben építtette át klasszicista stílusban. Történetének egyik különlegessége, hogy felújításakor az épület eredetihez hű állapotának visszaállítása céljából a művész egyik festményét is felhasználták.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Lóvasút Kulturális Központ – Budapest

A világ egyik legszebb villamosmegállója, amely eredetileg az itt közlekedő lóvonat végállomása volt. Felújítása 2017 őszén fejeződött be. Napjainkban múzeumként üzemel; a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménynek ad otthont.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Dömösi altemplom

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL

Barabás Villa Rendezvényterem – Budapest

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós festőművész villája volt, aki a korábban itt álló présház helyére 1840-ben, saját tervei alapján építette fel a villát.

BŐVEBBEN/ÉPÜLET OLDAL