3D

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós festőművész villája volt, aki a korábban itt álló présház helyére 1840-ben, saját tervei alapján építette fel a villát.

A Batthyány-Montenuovo család historizáló, neoromán és neogótikus elemeket ötvöző mauzóleumának építését Batthyány Júlia, Montenuovo Vilmos neje rendelte el végrendeletében 1879-ben. Még huszonnégy hosszú évnek kellett eltelnie, mire megvalósult a testamentum kívánsága.

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós festőművész villája volt, aki a korábban itt álló présház helyére 1840-ben, saját tervei alapján építette fel a villát.

Salgó vára a Medves-fennsík 625 méter magas szikláján áll. A fennmaradt várfal-maradványokból következtethető, hogy az építmény három részből állt: a kiemelkedő szikla tetején a felső várból, az ezt körülvevő, hosszan elnyúló középső várból, valamint az alsó várból, melynek már csak egy kisebb falszakasza látható az északnyugati oldalon.

Az 1915-17 között épült gőzüzemű szivattyútelep az Ecsedi-láp lecsapolásának egyik legfontosabb műtárgya. Gépészeti berendezését az Első Hazai Gépgyár Rt., valamint a Ganz és Társa Danubius cégek szállították. A belvíz mentesítési szivattyúzások mellett Mátészalkát és még 14 környező községet látott el villamos energiával.

Az újpesti városháza egykor – az 1907-től önálló – Újpest város önkormányzatának központi hivatala volt; manapság Budapest IV. kerületének adminisztratív központjaként funkcionál.

Erdőtarcsa Nógrád megyében, a Pásztói járásban az Ilka-patak völgyében található. A települést gyakran hívják kastélyos falunak is, hiszen több kastély és kúria is van a községben. Ilyen a barokk stílusú Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély, mely napjainkban az MTA alkotóháza, a klasszicista stílusú Kubinyi-Márkus kúria, mely az iskolának és az óvodának ad helyet, és a szintén klasszicista stílusú Végh kúria, mely lakóházként funkcionál.

A putnoki Gömöri Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi hálózat részeként 1987. február 27-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Épülete feltehetően az egyik legrégebbi ház Putnokon.

Putnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el a Sajó bal partján. A galériát 1994-ben alapította a gömöri Hétben született Ujváry Zoltán néprajztudós, saját képzőművészeti gyűjteményéből.

A Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nagy gondot fordít a vízügyi múlt ápolására. Már régen tervezték, hogy az Igazgatóság területén elfekvő, ma már muzeális értékű gépeket, eszközöket összegyűjtik és kiállítják. Erre a célra megfelelőnek bizonyult Nagyecseden a Péchy László szivattyútelep udvarán álló széntároló épület. Így, a ma is kitűnő állapotban lévő épület ad otthont a Kiállítóhelynek.

A csarodai református templom a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll: a beregi Tiszaháton. Árpád kori temploma most sem nagyobb, mint építésekor volt. A templom építtetője valószínűleg a Káta nemzetség tagja, Rafael fia Gábor, a falu kegyura lehetett.

A Bereg talán egyik legszebb kulturális hagyatéka a tákosi református templom. Legősibb része 1766-ban épült. Az építési dátumot megörökítő „kazettán” olvashatjuk: „ANNO 1766-BAN, DIE 30 JUNY”

Nagyecsed a Nyírség és szatmári tájegység határán fekvő kisváros., a Kraszna szeli ketté. A település határában, az Ecsedi-láp szigetein felépült úgynevezett Sárvárról már Anonymus is megemlékezett Gesta Hungarorumában.

Nagyecsed Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, a kisváros a hajdan híres Ecsedi-lápon fekszik. Nevét a Honfoglaláskor kapta, jelentése kisebbik fivér.

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében található. A Károlyi-kastélyt 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtette. A kastély építése annak a Heinrich Kochnak a tervei alapján történt, aki a pesti Károlyi palota átépítését is végezte. Az építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos tervezésben is részt vett.

Ozorai Pipo, vagyis Filippo Scolari által építtetett vár, vagy inkább várkastély Tolna megyében található. Pipo 1416-ban kapott engedélyt arra, hogy kőből vagy fából erősséget építhessen Ozorán. Scolari nem tudott dinasztiát alapítani, mert gyermekei fiatalon elhunytak, ezért a várkastély először a Hédervári családé lett, majd az előrenyomuló török csapatok foglalták el. A várat végül 1686-ban Habsburg katonák foglalták vissza a törököktől. Később az Esterházyak tulajdonába került. A 18. században barokk stílusban építették át, de szolgált börtönként és magtárként is. Az 1970-es években kezdődtek régészeti feltárások az épület körül.

2003. január 23-án nyílt meg Közép-Európa első, önálló lepkemúzeuma. Az újpesti kertvárosban található múzeumot a gyűjtő, Juhász György saját otthonában rendezte be, hogy közszemlére tegye az elmúlt évtizedek utazásai alatt felhalmozott, korábban csak kutatók számára hozzáférhető tudományos jelentőségű anyagot.

Simontornya Tolna megyében, a Tamási járásban található. Várát az 1270-es években építtette Döröcske nembeli Salamon fia, Simon. A vár és a későbbi város is róla kapta a nevét.

Bódvaszilas község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban, a Gömör–Tornai-karsztvidéken található. A tájházat építő kőműves feltehetően a helyi Vojtovics József mester volt, aki leggyakrabban egy Tamás családnevű áccsal dolgozott. A ház berendezése rekonstruált, az elsőház és a konyha a népi lakáskultúra, míg a hátsóház kamarakiállítások, és az állandó „Bódvaszilas története” kiállítás színtere.

Az Olof Palme sétány 5. szám alatt jegyzett épület a korábban megnyitott Műjégpálya mellett, 1895-ben épült fel id. Francsek Imre tervei alapján, neobarokk stílusban. A második világháborúban az épület környezete jelentős károkat szenvedett. A Városligeti Műjégpálya épületében 2013. szeptember 26-án nyitott meg a Városligeti Café & Bár.

Vecsés város a budapesti agglomerációban található. A Bálint Ágnes Kulturális Központ 2013. május 24-én nyitotta meg kapuit a városban. A létesítmény legfőbb célja az volt, hogy külső és belső megjelenésével méltón képviselhesse a város kulturális életének centrumát.

Dörgicse község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban van. Ritkaság, hogy egy ilyen kis területen egyszerre három Árpád-kori templomrom is megtalálható. Kisdörgicse, de különösen Alsó- és Felsődörgicse templomromjai még most is megkapó emlékeink.

Csengersima község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járásban található. Egyhajós, Árpád-kori temploma a legrégebbi a Szamos-partiak között. Falai téglából készültek, teteje kontytetős, a tetőgerincen gúlasisakos torony található, mennyezete festett.

A jól csengő De la Motte nevet két épület őrzi. Az egyik a budapesti várnegyedben található barokk stílusú palota, a másik pedig az Egertől alig néhány kilométerre fekvő Noszvaj gyöngyszeme, az ugyancsak barokk kastély. A Szepessy család 1774-1778 között építtette a kastélyt, a kivitelező Povolni János lehetett, ugyanakkor a tervezőről megoszlanak a vélemények, Fellner Jakab neve merül fel a leggyakrabban.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

Alsópetény a Cserhát kis Svájcaként emlegetett község, a dél-cserháti dombok közt helyezkedik el. A településen a Kéktúra is áthalad. A kastély az 1750-es években barokk stílusban készült, építtetője Gyurcsányi Ignác volt. A folyamatosan bővülő épület az 1800-as években házasság révén került a Prónayak tulajdonába.

A közgyűjtemény Székesfehérvár belvárosának egyik legkiemelkedőbb műemlék épülettömbjében található. A ház tulajdonképpen három középkori eredetű épület összeolvadásából jött létre, így Hiemer-Font-Caraffa néven is ismert. A múzeum két gyűjteményből áll: Moskovszky Éva játékgyűjteményéből és Réber László grafikai hagyatékából.

A ma álló épület elődjét, Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni még a 14. században. Első említésekor, 1456-ban már várként hivatkoznak rá, de később is hol várként, hol várkastélyként említik. A ma is látható barokk kastély a 18. században épült. Az épület 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély ma a múlt századi neves politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viseli, a Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit gyűjtő múzeumnak ad otthont.

Az Esterházy-kastély Pápán a Fő téren, a Nagytemplom mögött található. A kastély épülete nem előzmény nélküli, ugyanis a 15. század első felében, a Garaiak által emelt vár állt a helyén.

Esztergomot fekvése miatt a Dunakanyar legfelsőbb városának is szokás nevezni. A várhegy már 971 körül fontos helyszín volt, hiszen a fejedelmi trónra került Géza, az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül.

Egy régi, romos serház épületét alakították át Világörökségi Bormúzeummá. A múzeum a Tokaji Kulturális és Konferenciaközpont harmadik attrakciója, a színház és a Tokaji Múzeum mellett.

A múzeum épülete 1790 táján a görög eredetű Karácsony család által épült, majd a 19. században a Szaszaráthok tulajdonába került egykori kereskedőfamíliák lakóháza.

A valamikori borkereskedő háza alatti pince egyik ágát modern kiállítóhelyé alakították, amely így alkalmassá vált borkóstolók és borvacsorák tartására is.

A Vizsolyi református templom egy Árpád-kori műemlék templom. Az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott első magyar nyelvű teljes Bibliából, a Vizsolyi (Károlyi) Bibliából a mai napig őriz egy első kiadású példányt.

A Veszprém megyei Szentkirályszabadja a megyeszékhely és a Balaton északi partja között mintegy félúton, a Malom-völgy északi bejáratánál található település. A községet a XIII. században olyan sajátos jogállású, a várjobbágyok előkelő rétegéhez tartozó és saját földekkel rendelkező, de az alávetett népességhez tartozó úgynevezett „szent király szabadjai” lakták, akik kiváltságaikat első királyunktól, Szent Istvántól eredeztették. A templomot a XIII. században – legkorábbi említése 1291 – építették, eredetileg román stílusban, de a későbbi esztendőkben gótikus jegyekkel bővítették.

A bögözi református templom műemlékké nyilvánított templom Romániában, Hargita megyében, 5 km-re Székelyudvarhelytől. Erdély egyik legfontosabb középkori egyházi műemléke. A falu azon kevés székely faluközpontok egyike, amelyek lakossága nagyrészt református felekezetű, s ezt igazolja a templom jelentősége

A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította.

Felső-Háromszék egyik legszebb településén, Gelencén látható ez a – Szent Imre herceg tiszteletére felszentelt – római katolikus templom, amely az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

A Siroki várat a Tarna mentén, a Mátra keleti vonulatának vulkanikus csúcsán, egy 296 méter magas riolittufa sziklatömb tetejére építették. A hegy gyomrába járatokat, termeket vájtak, ami igazán különlegessé teszi az erődítményt.

A világ egyik legszebb villamosmegállója, amely eredetileg az itt közlekedő lóvonat végállomása volt. Felújítása 2017 őszén fejeződött be. Napjainkban múzeumként üzemel; a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménynek ad otthont.

A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós, festőművész villája volt, aki az eredeti épületet saját tervei alapján 1840-ben építtette át klasszicista stílusban. Történetének egyik különlegessége, hogy felújításakor az épület eredetihez hű állapotának visszaállítása céljából a művész egyik festményét is felhasználták.

Vas megye délnyugati szögletében, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik Velemér falu. Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el. Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; e szerint, a Szentháromságnak szentelték.

Székelyszenterzsébet falu Romániában Hargita megyében. A középkori település a református templomtól délnyugatra, a templomdomb lábánál feküdt. Templomáról már 1333-ban írásos emlék szól, az épületről pedig Orbán Balázs is megemlékezik. A reformáció hatása a templom életébe is változást hozott, a katolikusok helyett a reformátusok, majd az unitáriusok osztoztak a templomon. 1662 óta óta kizárólag a református gyülekezeté az épület.

A Balatoni Múzeum épülete 1925 és 1928 között épült neobarokk stílusban, Györgyi Dénes tervei alapján.

A keszthelyi Festetics-kastély parkjában a korábbi évtizedekben a honvédség rendezkedett be, a vadászati kiállításnak is otthont adó épület egykoron a hírszerzés dunántúli központja volt. Az épület maga az 1950-es években épült, felújítására 2008-ban került sor.

Bár a Soroksár-Újtelepi Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István király-plébániatemplom épülete új, története, a II. világháborúra nyúlik vissza, a kegyhely az egyik legrégebbi Fatimai zarándokhely hazánkban.

A szecessziós templom Kós Károly és Jánszky Béla tervei alpján, 1908-1910-ben épült. A belső kialakítást a később bekapcsolódó Györgyi Dénessel együtt, az ő terveik alapján, 1910-1914-ben fejezték be. A belső festés Kőrösfői Kriesch Aladár festőművész-tanár tervei alapján, az akkori Iparművészeti Főiskola növendékeinek diplomamunkája.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Pusztaradvány falu közepén, egy ősfákkal borított domboldalon áll a historizáló stílusú, neoklasszicista formaelemeket tartalmazó Pallavicini-kastély. A hazánkban jelentős birtokossá váló Pallaviciniek a család genovai ágából származtak.

A beregi Tiszaháton, Lónyán a nagylónyai településrészen található a református templom, amely a 13. században épült. Kislónya és Nagylónya nevű falvakat egy 1270-es oklevél szerint Bánk bán vásárolta meg, majd vejének, Simonnak adományozta. A falu későbbi birtokosa a Lónyay család lett, akik később ide is temetkeztek.

A Pannonhalmi Szent Márton Bazilika ma is látható tömegének nagy része a XIII. század elején, Oros apát (1207-1243) idejében épült kora gótikus stílusban. Ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek falmaradványait rejti magában. Felszentelése valószínűleg 1224-ben volt.

A pannonhalmi könyvtár – bár középkori anyagából semmi nem maradt meg – Magyarország legrégebbi könyvtára. A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese, benne a Főapátsági Könyvtár és annak könyvgyűjteménye 1996 óta a Világörökség része.

Régi és patinás az épületegyüttes, amely egykoron gazdálkodási központként szolgált, amely ma a galériának és múzeumnak az otthona.

1494. november 24-én meghalt Kinizsi Pál, akit a vázsonyi pálos kolostortemplomban helyeztek végső nyugalomra, 1508-ban pedig Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot temették el a Szent Mihály templomban. A régészeti ásatások során mindkettejük sírját feltárták, Kinizsi vörös márvány sírköve ma a vár kápolnájában, míg Horváth Márk sírköve a kápolna alatti boltozott pincében berendezett kőtárban látható.

A kőtár Kamicsáczi Horváth Márk sírkövét őrzi.

A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár (castrum Wasonkew, vagyis Vázsonykő vára) a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A Nyugat-Dunántúlon, a Veszprém megyei Nagyvázsony községben található, nem messze a Veszprém-Tapolca úttól, a Vázsonyi-medencében. A dunántúli várak közül az egyik legépebben fennmaradt és helyreállított várrom.

A főváros legmagasabb pontján, a János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található. Megközelíteni a Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút „János-hegy” állomásától a legegyszerűbb, vagy gyalogosan a 21A jelzésű járat Normafa megállójától érhető el a legkönnyebben.

Edelény a Bódva-völgyében fekvő kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély méreteit tekintve Magyarország hetedik legnagyobb kastélya, és a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke.

Piricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírségben található. Nevét az oklevelekben már 1299-ben említik. Református temploma ma a település központjában, egy alig észrevehető templomdombon áll. A román stílusú, egyhajós, négyszög szentélyű téglatemplomot a XIII. században emelték.

Feldebrő Heves megyében a Mátra délkeleti lábánál a Tarna völgyében helyezkedik el. A község története a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A templomot a XI. század első felében alapították, eredetileg sírtemplomnak épült.

A Nyírbátori református templom Magyarország legnagyobb gótikus temploma, a Felső-Tisza vidékének legeredetibb műemléke, harangtornya pedig a legnagyobb és egyik legöregebb harangláb hazánkban.

A Hegyalja kapujának számító Szerencs városában áll a késő reneszánsz stílusú Rákóczi-vár. A várban működő Zempléni Múzeumba látogatók megtekinthetik a közgyűjtemény közel egymillió darabból álló képeslap-gyűjteményét, A Hegyalja kapujának számító Szerencs városának központjában áll a hangulatos parkkal övezett késő reneszánsz stílusú impozáns Rákóczi-vár. A várban működő Zempléni Múzeumba látogatók megtekinthetik a közgyűjtemény közel egymillió darabból álló képes levelezőlap gyűjteményét, ex libriseit, és a Rákóczi Zsigmond és korát bemutató kiállítását.

A székelyderzsi unitárius templom Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke, Székelyderzs központjában egy enyhe magaslaton áll. A vártemplom három egységből áll: torony, várkerítés és a templom. A lenyűgöző építészeti látvány mellett a vártemplom különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló örökség, a rovásírásos emlék és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása. A templom az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban található. A tiszadobi Andrássy kastély a hazai historizáló kastélyépítészet egyik legimpozánsabb alkotása. A kastély 1880 és 1885 között épült gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján. Tervezője Meinig Artúr volt, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit.

A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. A vár fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözi, melyet az egykor itt élt Eszterházy családnak köszönhetünk. Az Öreg-tó partján álló építmény ma is szemet gyönyörködtető látvány.

A török hódoltság után 1716-ban újra benépesítették a mátraalji falut. Kisnánára Árva megyéből érkeztek az első szlovák telepesek. A vár tövében álló szlovák parasztház 1880-90 között épült, 1971-ben a várromok régészeti feltárásakor az Országos Műemlékfelügyelőség restauráltatta. Ettől az évtől számítják a tájház alapítását és megnyitását is.

Szigetvár Baranya megyei város, már a történelem előtti időkben is lakott hely volt. A város számtalan nevezetessége közül a Makovecz Imre tervei alapján készült Vigadó is kiemelkedő, ma kulturális központként működik.

Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban, a Tokaj-hegyaljai borvidéken található. A Herba kastélynak otthont adó Dessewffy-kastélyt valószínűleg Bónis Ferenc építtette 1659-ben.

A balatonszemesi Postamúzeum az egykori lóváltó állomás épületében és annak udvarán tekinthető meg. Az udvar egy része fedett kocsiszín, ahol elsősorban ló- és motorvontatású szállító járművek hosszú sora látható. Belül a posta levél-, csomag- és személyszállító szolgáltatásait tekinthetik meg.

A Madách Imre Emlékmúzeum a Nógrád megyei Csesztvén, Madách Imre egykori kúriájában található. A házas éveinek otthonában kialakított irodalmi emlékhely, 1964 óta múzeum Magyarország egyetlen Madách-múzeuma.

A múzeum fő kutatási területei a népművészet, ezen belül is a textil és a viselet, a népi vallásosság, a népi írásosság valamint a szokások és hagyományok. A múzeum új kutatási irányvonala a 2001-ben újraindított palóckutatás.

Az Óvodatörténeti Múzeum kiállítása a martonvásári kastélypark árnyas gesztenyefái között megbúvó épületben található. A múzeum 1990-ben kapott működési engedélyt Nyíregyházán, onnan 1995-ben került Martonvásárra. A múzeum 2014 szeptemberétől új, felújított helyszínen a kastélytól nem messze, az országút túloldalán lévő épületben található.

A salgótarjáni Bányamúzeum Magyarország első földalatti bányamúzeuma, 1965. április 30-án nyílt meg az egykori József lejtősakna vágatrendszerében. A szomszédos bányakolónia egyik volt tiszti lakásában 1985-ben a történeti kiállítás, 1986-ban pedig a külszíni bemutató, 1995-ben a felújított múzeum kiállítása nyílt meg. A gyűjtemény a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum kiállítóhelyeként működik.

A Viski Károly Múzeum a Kalocsai Sárköz tájmúzeuma. Az U alaprajzú, eklektikus stílusú saroképület 1885-ben épült. Hosszabbik oldala a Szent István útra, rövidebb oldala az Eötvös utcára nyílik, építtetője Hajnald Lajos érsek volt. Az épületben eredetileg iskola működött.

A Babits Mihály Emlékház az esztergomi Előhegyen található műemléki Babits-villában működik. Az autogramfalon Babits kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek és művészeknek az aláírása látható. Az emlékház autóval is megközelíthető, a református templom mellett nyíló Siszler utcán felfelé haladva, majd balra fordulva, az Einczinger közön felfelé.

A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze, a Zagyva partján fekszik, a Tisza-Zagyva torkolat közelében. Eredetileg azokat a városrészeket nevezték Tabánnak, ahol tímártelepek voltak, a név az oszmán-török „tabaq-xane” cserzőműhely, tímárműhely jelentésű szóból származik.

Ráth György (1828-1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója volt. Műgyűjteménye révén, mely a korszak egyik legjelentősebb polgári gyűjteménye volt, már saját korában széleskörű elismertséget szerzett. Az épületben korábban a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum filiája is működött.

A múzeum Látványtárában régészeti, néprajzi és képzőművészeti műtárgyakból álló válogatás, többek között: hajómakettek, régi bútorok és muzeális könyvek tekinthető meg.

A Dornyay Béla Múzeum őrzi Nógrád megye történetére vonatkozó történeti, képzőművészeti és irodalomtörténeti gyűjteményeket, valamint 2013-tól a megyei régészeti feltárások anyagát is, mely később néprajzi gyűjtőkörrel is bővült. 2009-ig a Mikszáth és Madách hagyatékok gyűjtésének országos hatókörével is rendelkezett.

A közigazgatási szempontból Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélek ad otthont a szlovák tájháznak. 2012-ig a Balassa Bálint Múzeum része, 2013-tól a Magyar Nemzeti Múzeum egyik intézménye.

A pécsi zsinagóga Pécs egyetlen izraelita vallású zsinagógája, ami 1868–69-ben épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján romantikus stílusban. A Kossuth téren álló épület felújítása 1980 óta is tart.

Zengővárkony község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban található. A kicsi településen mintaszerű a hagyományőrzés. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát is,, Zengővárkony ad otthont a Míves Tojás Múzeumnak, mely Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteménye.

Letenye, vagyis a Mura városa Zala megyében található. Ismert a településen található Szapáry-Andrássy kastélya, melyben a város művelődési háza, a kastély kertjében pedig a könyvtára működik.

Letenye főúri kastélyát a Szapáry család építtette valószínűleg 1758–1768 között barokk stílusban, majd 1821–1825 között átépítették klasszicista formába. A kastély 1830 körül házasság révén került az Andrássy család birtokába, innen a ma is használatos elnevezés.

A Kinizsi-vár tövében közel 80 éve épült az a faluképi védettségű parasztház, amelynek alacsony, fagerendás lakóhelyiségeiben és az épület végén lévő istállóban nyílt meg 1968-ban a múzeum. A hangulatos, apró ablakos szobákban a Hangokkal, jelekkel, erőkkel, terekkel embertől emberig című kiállítás Nagyvázsony és környékének posta- és távközléstörténetét mutatja be.

A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között.

A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között.

Tolcsva idegenforgalmi vonzerejét a világhírű hegyaljai bor, a szinte érintetlen természet szépsége és a műemlékek sokasága jelenti, A tolcsvai református egyházközösség egyike a legrégebbi és legnevezetesebb hegyaljai közösségeknek.

Alsóörs község Veszprém megyében található. Területét már a rómaiak idején lakták, edénytöredékek és egy 11. századi temető maradványai is előkerültek a környéken. A történelem viharai alatt a falu többször elpusztult, 1570-ben valószínűleg egy török-magyar ütközet helyszíne is volt. Barokk stílusú református temploma román és gótikus stíluselemeket is őriz.

A sárospataki vár, más néven a Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása. A sárospataki vár a hatalmas Rákóczi-birtoknak része volt. A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony.

I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye, igazi ipartörténeti kuriózum, melynek régészeti feltárását hosszas kutatómunka előzte meg. A fejedelem ágyú- és harangöntő műhelyéről bőséges forrásanyag maradt ránk, melyet a pataki vár kutatásának és helyreállításának egyik legnagyobb alakja, Détshy Mihály már évtizedekkel korábban összegyűjtött és publikált. A 2006-ban kezdődött feltárást Ringer István régész vezette. A műhely 1631 és 1648 között működött. Ebben az időben összesen 4 ágyúöntő állt a fejedelem alkalmazásában, akik bronzból öntöttek ágyút és harangot.

Magyarországra a rendszerváltás után két helyen telepedett vissza a premontrei rend, Csornára és Gödöllőre. Csorna Győr-Moson-Sopron megyében található, a Csornai járás székhelye, „a Rábaköz fővárosa.”

A Csornai Premontrei Prépostság Csorna egyik legimpozánsabb épületegyüttese, a 85-ös főút mellett, a város szívében található. A csornai premontrei prépostságot az Osl nemzetség 1210–20 körül alapította. A monostort elsőként említő megbízható forrás 1226-ból maradt fenn.

A XVIII. századi Magyarországon a színjátszás főként iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében, Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki színháztermet, ez az első, máig fennmaradt kulisszás kőszínház Magyarországon.

Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya a gödöllői Grassalkovich-kastély. A Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának sokat köszönhet Gödöllő. A kastély az 1740-es években épült, Mayerhoffer András tervei alapján.

A ferences rend legnagyobb magyarországi kolostorában, Gyöngyösön található az ország Pannonhalmán kívül egyetlen, alapítása óta ugyanazon a helyen működő kolostori könyvtára. A közel 16.000 kötetes könyvtár a középkori magyarországi ferences rend azóta elpusztult könyvtárainak anyagát őrzi.

A Zircen található ciszterci apátság könyvtárába az 1700-as évek óta gyűlnek a könyvek – mára ez a gyűjtemény 65 ezer kötetet számlál, köztük 70 ősnyomtatványt, és több mint 300 antikvát tudhat magáénak.

A budapesti Postamúzeum egy országos szakmúzeum, melynek gyűjtőkörébe a posta, a távközlés és a műsorszórás tárgyi és dokumentációs emlékei tartoznak. A múzeum tárgyi gyűjteményei több mint 20 ezer darabot tart nyilván. Az állandó kiállítás a hazai posta történetét mutatja be eredeti berendezések, korabeli járművek, munkaeszközök, bútorok, térképek valamint fényképek segítségével.

1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME elődintézményének, a József Ipartanodának, ezen időpontot tekintik a könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt.

Az egyetem legnagyobb, központi épülete, a „K” 1909-ben épült Hauszmann Alajos tervei alapján. Hauszmann csak a Központi épületet, a Geodéziai obszervatóriumot és a kerti létesítményeket tervezte meg, inkább az építkezés irányításával foglalkozott. A tervezői feladatokkal és az építési művezetéssel Pecz Samu műegyetemi tanárt bízta meg, aki munkájáért később udvari tanácsosi címet is kapott Az egyetemi […]

Zsáka nagyközség Hajdú-Bihar megyében található, a település a XVII. századtól a Rhédey család birtoka volt. A kastélyt 1858-ban gróf Rhédey Gábor építtette.

Az Evangélikus Országos Könyvtár gyűjteményének talán legérdekesebb része az a 28.000 kötetből álló állomány, ami a Podmaniczky–Degenfeld házaspár hagyatékaként került az egyházhoz. Ez a gyűjtemény tulajdonképpen Podmaniczky Géza báró és felesége volt kiskartali könyvtára, ami 1929-ben került a felekezethez, így elkerülte a kastélykönyvtárak oly gyakori pusztulását.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva avatták fel Budapesten 2022. január 21-én, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos központjának épületében az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat (EPGK).

A sárospataki Református Kollégium szerepe meghatározó volt a hazai protestáns értelmiség képzésében, könyvtára pedig egyike a legnagyobb korabeli intézményi gyűjteményeknek.

A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára nyilvános könyvtári szolgáltatásokat biztosító egyházi szakkönyvtár. Elsődleges feladata a piarisztikumok, vagyis a Piarista Rend Magyar Tartománya, intézményei és a rendtagok nyomtatott, elektronikus és audiovizuális kiadványainak, a piarista rend és intézményei történetére és a rendtagokra vonatkozó irodalom teljes körű gyűjtése és szolgáltatása.

A kiállítás a pávakör immár fél évszázados múltjának állít emléket. A tárlat időutazás is egyben, hiszen a kezdetektől a közel ezer hazai és külföldi fellépésen át egészen napjainkig enged betekintést az egyesület munkájába, hagyományőrző tevékenységébe.
Mindezek mellett a Palócföld keleti peremén élő barkó etnikum sajátos hagyományokkal bíró falujának a 20. század első feléből származó néprajzi értékeit, tárgyi emlékeit, s ezeken keresztül a település lakóinak hajdani életét, mindennapjait is megismerhetik, akik megtekintik a kiállítást, melynek az ózdi Digitális Erőmű ad otthont.

A templomot az 1220-as években építtette a rimaszécsi Széchy Balog nemzetség román stílusban, Simon, a zelóta és Júdás Tádé apostolok tiszteletére.

19. századi oldalszárnyakkal bővített, kör alaprajzú templom, az Esterházy család kriptájaként is szolgál. A kriptában az Esterházy család számos jelentős tagja fekszik, többek között itt nyugszik Esterházy Péter (1950–2016) Kossuth-díjas író is.

A templom nevét Borromei Szent Károly (Carlo Borromeo, 1538–1584) olasz bíboros érsekről, a római katolikus egyház egyik nagy reformátoráról kapta.

A római katolikus templom a középkori, román stílusú templom falainak felhasználásával épült 1787-ben, barokk stílusban, később 1827-ben a piaristák újították fel. A templom képeit Pesky János festette 1838-ban. A főoltár és a szószék klasszicista stílusú, a XIX. sz. első feléből való.

1844-ben szentelték fel a templomot immár Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére, ahogy arról a szeplőtlen fogantatást ábrázoló oltárkép is tanúskodik. A templom főoltárképe a Szeplőtelen fogantatást ábrázolja. A jobb oldali mellékkápolnában látható Szent Mártonnak képe, amely az amiensi köpenymegosztást ábrázolja. A festményt Károly Gyula keszthelyi festőművész 1967-ben készítette. A templom búcsúja hagyományosan Szent Márton napjához kötődik: a búcsú napja Szent Márton napját követő első vasárnap.

A falu első katolikus templomát a középkorban építették, de elpusztult, és Padányi Bíró Márton építtette újjá 1734-ben. A rossz állapotba került barokk templomot végül 1825-ben lebontották, és akkor épült a ma is látható templom.

1766-ban épült, barokk lakóházban, az ún. „Dubniczay-házban” kapott helyet, hiszen a védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A védett műemléket Reguly Antal szülőházaként tartják számon. A tematikus múzeumként működő intézmény tevékenysége Reguly Antal (1819-1858) munkássága köré szerveződik. Az épületegyüttesben helyet kapott a Népi Kézműves Alkotóház is, ahol a kialakított népi kismesterség-műhelyekben „Műhelytitkok” címmel állandó kiállítás nyílt a bakonyi mesterségekről.

A szegedi Új Zsinagóga 1900 és 1902 között épült, hazánk legjelentősebb zsinagóga építészének, Baumhorn Lipótnak a tervei alapján. A szegedi Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógája. Stílusát tekintve eklektikus, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel. Nem mellesleg az első vasszerkezetes zsinagóga volt a világon. A zsinagógában 1340 ülőhely van, 740 férfiaknak a földszinten, 600 ülőhely szolgál a karzat padjaiban a nők számára.

Az intézmény 1952 végén vette használatba a Magyar Király Szálló műemlék épületének egy részét, azóta egészét, és most is ugyanott működik. Névadója az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, Damjanich János, akinek vezetésével vívták a győztes szolnoki csatát. A szolnoki Damjanich János Múzeumban őrzik a megye teljes régészeti és a legnagyobb néprajzi, történeti valamint képzőművészeti gyűjteményét.

Mencshely ismeretlen elnevezésű templomának papját 1333-ban írták össze a pápai tizedjegyzékben. A török időkben a falu nem néptelenedett el és temploma is megmaradt. Az evangélikus gyülekezet bővítette a templomot 1791-ben, a falkorona emelése 1820-ban történt. 1857-ben tatarozás közben a déli homlokzaton román kori kapu, felette ablakok kerültek elő, amelyek a jelenlegi vakolat alatt rejtőznek. A templomkertben álló gyülekezeti ház felújítása 2002-2003-ban készült el.

1777-ben, amikor Mária Terézia kinevezte Szily Jánost az új szombathelyi egyházmegye főpásztorának, Szily nagy lendülettel kezdte el az új püspöki székhely kiépítését. A Szeminárium és a püspöki palota tervezésével Melchior Hefele osztrák építészt bízta meg.

A Szántódpusztai Majorság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi műemléke, amely a Balaton déli partján, Szántód közelében található. Az 1700-as évek közepén alakult ki, és az egyik legjobban fennmaradt majorság Magyarországon. Jelenleg turisztikai látványosságként is funkcionál, műemlékvédelem alatt áll.

Hollókő Ófalujában nyílt meg 1990-ben egy műemlék népi lakóházban a Postamúzeum, a mellette álló épület ma is működő postahivatal. A Világörökség részét képező Nógrád megyei palóc falu mind ismertebbé és látogatottabbá válik a külföldi kirándulók körében is. Az érdeklődőket változatos kulturális és művészeti programok várják.

A Debreceni Református Nagytemplom alapterület szerint hazánk legnagyobb református temploma. A neoklasszicista stílusban épült templom közel kétezer fő befogadására képes. Nemcsak egyházi, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős helyszín. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye.

A kéttornyú templom Vác városképének ikonikus eleme. Építését még Sindler Zsigmond házfőnöksége alatt, 1740-1741-ben kezdték meg a piarista rendház melletti üres saroktelken. 1745-ben használatba is vették a templomot. Az épület tervezőjét és kivitelezőjét név szerint nem ismerjük, de biztosan egy olyan helyi építőmester lehetett, aki a dunai barokk iskola stiláris sajátosságait igen jól ismerte és alkalmazta.

A Magyar Nyelv Múzeuma Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma, 2008. április 23-án nyílt meg Széphalmon. A múzeum Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett, a nyelvújító gyümölcsösének helyén áll. Épületét Radványi György Ybl-díjas sátoraljaújhelyi születésű építész, a Budapesti Műszaki Egyetem docense tervezte.

Decs templomára vonatkozó első ismert adat 1402-ből való. IX. Bonifác pápa ekkor adott engedélyt a váci prépostnak, hogy Decs nevű birtokán a régi fatemplom helyére kőtemplomot építsen.

Pécel Pest megyében, a fővárostól mindössze 5 km-re található. Évszázadokkal ezelőtt tudósok, írók találkozóhelye volt az itt álló, különleges hangulatú barokk kastély. A mai kastély alapját az 1720-as években Ráday Pál tette le, majd ezt a korai épületet fia, Gedeon bővítette. A teljes kastély, a melléképületekkel együtt 1770-re készült el, Mayerhoffer András és fia – a gödöllöi Grassalkovich-kastély építőinek – vezényletével.

Károlyi György gróf 1846-ban jutott korábbi bérlőként az uradalomhoz. Ybl Miklóst hívta meg, hogy épületegyüttest tervezzen birtokára. Az 1882-ben befejezett, neoreneszánsz stílusban felépített új kastélyt Károlyi feleségének Zichy Karolinának szánta ajándékul.
Homlokzatának jellemzője a francia késő gótika, illetve kora reneszánsz „tégla és kő” megoldása, azaz a vörös falsíkot sárga tagozatok tarkítják. Az épület bal sarkát egy sátortetős torony díszíti. Funkcióját tekintve vadászkastélynak készült. A grófné csak 1893-ban költözhetett be a három részből álló palotába, amelynek a legenda szerint ő adta a Sasvár nevet.

Az uradalom gyakran cserélt gazdát, ezért a kastély pontos építési ideje nem ismert. Az biztos, hogy 1794-ben Gróf Almásy Ignác vette meg a birtokot. Később egy tűzvész után a Wenckheimekre szállt a gyulai birtok, feltehetően ez időtájt épült a kastély.

A kastély a XIX. század végén került az Almásy család tulajdonába került a Wenckheim családtól. A kastély terveit Id. Czigler Antal építész készítette akit Wenckheim Ferenc hívott a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva Czigler, mint urasági építőmester 60 éven át állott a Wenckheim család szolgálatában.